A főosztályvezető példaként megemlítette, hogy az államfő 2007-ben elkezdte a magyarországi nemzeti parkok látogatását, ami, mint megjegyezte, egyfajta "országjárásnak" is nevezhető. Az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" elnevezésű programsorozat ökológiai vonatkozásai miatt része az elnök kiemelt témáinak, ám a látogatások még fontosabb célja, hogy minél több emberrel találkozhasson, minél több személyes benyomást gyűjthessen az államfő - tette hozzá, majd folytatta: Sólyom László elnöki ciklusa végéig egy teljes, minden nagy földrajzi egységet érintő, országjárássá állnak össze ezek az utak.
Kiemelte, hogy az államfő ebben az évben nagy hangsúlyt fektetett a kisebbségek, különösen a cigányság élethelyzetének kérdésére. Ez már megmutatkozott akkor, mikor Sólyom László, kisebbségi ombudsmannak, egy cigány származású jelöltet terjesztett a parlament elé - jegyezte meg.
Hozzátette: a köztársasági elnök az országjárása során helyben is tájékozódott a romák életkörülményeiről, amikor október elején az Aggteleki Nemzeti Parkban tett látogatása során felkeresett egy, a cigányság integrációját segítő civil szervezetet is a Csereháton.
Kumin Ferenc azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfőn nem választotta meg az államfő ombudsmanjelöltjeit, azaz sem Nagy Boldizsár, sem Péterfalvi Attila nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást, azt mondta: a jelöltek alkalmasságának mércéje csak és kizárólag a szakmai rátermettség és a függetlenség lehet.
Azzal tudja az államfő biztosítani a szakmailag rátermett, független személyek jelölését az egyes intézmények élére, hogy nem politikai pártokkal folytatott alkuktól teszi függővé döntését - mondta.
A köztársasági elnök továbbra is önállóan, nem a politikai pártok bevonásával dönt a jelöltek személyéről, mert, mint a főosztályvezető fogalmazott, épp az államfő mostani gyakorlata felel meg az alkotmányos szereposztásnak.
Hangsúlyozta azt is: Sólyom László hétfőn, a szavazás előtt bízott a parlament szakmai megközelítésében, és erre meg is volt minden alapja, hiszen a szakbizottságok semmilyen szakmai, vezetői vagy emberi kifogást nem találtak a jelöltek ellen.
Ha nincs alkalmatlanságra utaló jelzés, akkor nehéz egyáltalán azt mérlegelni, hogy mi volt a rossz a jelöltek kiválasztásában, milyen indokok alapján nem feleltek meg a jelöltek az Országgyűlésnek - jelentette ki.
Mint mondta, Sólyom Lászlónak az elutasító szavazás után harminc napja van, hogy jelöljön. Kumin Ferenc közölte: ezen a határidőn belül az államfőnek, először arról kell a korábbi jelöltek véleményét megtudnia, hogy vállalnák-e újra a megmérettetést, ennek függvénye a további döntések meghozatala.
A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el hétfőn a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost pedig 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.
Mint a főosztályvezető kiemelte, a határon túli magyarok ügye továbbra is fontos részét alkotja az államfő tevékenységének. Hozzátette: 2007-ben ebből a szempontból a december 21-i schengeni határnyitás tekinthető a legfontosabb, örömteli eseménynek, ami egyúttal fokozott figyelmet követel a schengeni rendszeren kívül maradó magyarok felé. Jelzés értékű volt, még inkább szimbolikus kiállásnak mondható, hogy az államfő március 15-i beszédét az ünnep előestéjén Kolozsváron mondta el - jegyezte meg a főosztályvezető.
Elmondta, hogy az államfő 2008-ban folytatja a szomszédos országokban élő magyar közösségek felkeresését, és ennek érdekében meg fogja látogatni többek közt a kárpátaljai magyar közösséget is.
Megemlítette, hogy 2007-ben is folytatódott a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat, melyben a meghívottak májusban az autonómia kérdését vitatták meg, novemberben pedig a támogatáspolitika kérdését járták körül.
Kumin Ferenc elmondta azt is: Sólyom László újévi beszédét január elsején délelőtt, az újévi koncert előtt sugározza a televízió.
