Az elvetélt alkotmány helyett idén sikerült új kompromisszumos dokumentumot elfogadni, amely a szervezeti átalakítások túlnyomó többségét átmenti az alkotmányból.

A "reformszerződésnek" is nevezett december 13-i Lisszaboni Szerződés gyorsabbá teszi a döntéshozatalt, és új jogokat ad az EU állampolgárainak.

Új egyéni jogok:

A 250 oldalas egyezménykötelezővé teszi az Európai Alapjogi Chartát, az állampolgári, gazdasági és szociális jogok gyűjteményét. Két ország: Nagy-Britannia és Lengyelország kialkudta magának, hogy rá nem fog vonatkozni az Alapjogi Charta.

Egymillió európai állampolgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság (minden EU-s döntéshozás elindítója) dolgozzon ki törvényhozási javaslatot egy megadott kérdésben.

Új intézmények, posztok:

Az EU-nak lesz két és fél évre (30 hónapra) választott egyszemélyi elnöke - most a tagállamok egymást váltva, fél évig látják el az elnöki szerepet. Az EU-elnököt a tagállamok állam- illetve kormányfői fogják választani.

Lesz "EU-külügyminiszter" (az euroszkeptikusok ellenkezése miatt nem miniszternek, hanem kül- és védelmipolitikai főképviselőnek fogják nevezni), lesz neki diplomáciai testülete is. A "külügyminiszter" egyedül fogja végezni azt, amit eddig ketten láttak el: a közös kül- és védelmi politikai főképviselő (Javier Solana), plusz a külkapcsolati biztos a Bizottságban (Benita Ferrero-Waldner).

A Bizottság taglétszáma 2014-től csökken, a tagállamok számának legfeljebb kétharmadát teheti ki. Most 27 tagállam és 27 biztos van. Van. A jövőben viszont nem minden tagországnak lesz biztosa. (Rotációs elven mindig más tagállamok fognak kimaradni).

Döntéshozatal:

50 témával bővül azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben a tagországok már nem vétózhatnak, mert a döntést többségi szavazással hozzák. Változik a többség kiszámításának módja. Eddig a tagállamoknak (méretük alapján) előre meghatározott számú szavazatuk volt. Az új rendszerben egy javaslatot akkor fogadnak el, ha a tagállamok legalább 55 százaléka megszavazta, méghozzá olyan felállásban, hogy az igennel szavazó államok lakossága az EU összlakosságának legalább 65 százalékát teszi ki. Ez az úgy nevezett kettős többségi szavazási rendszer csak 2014-ben lép életbe, és 2017-ig bármely tagállam kérheti, hogy egy adott kérdésben a mostani szabály szerint szavazzanak.

Az Európai Parlament képviselőinek létszáma 785-rôl 750-re csökken. (Emiatt Magyarországnak 24 helyett 22 képviselője lesz).

Viszont bővül azoknak a kérdéseknek a köre, amelyben az Európai Parlament képviselőinek jóváhagyása kell a döntés meghozatalához.

A tagországok parlamentjei is beleszólhatnak a döntéshozásba (eddig ilyesmi nem volt): a készülő EU-előírásokat megkapják véleményezésre, és ha a tagállami parlamentek egyharmada kifogást emel, akkor a tervezetet a Bizottságnak vissza kell vennie átdolgozásra.

Új politikák:

Lesz ezentúl közös energiapolitika (eddig a tagországok önállóan politizáltak ezen a téren), és közös klímaváltozás elleni stratégia.

Ha egy tagországot terroristatámadás vagy katasztrófa sújt, akkor a többi tagállamtól segítséget kap.

A kilépés lehetősége:

Ki is lehet lépni ezentúl az Európai Unióból, de csak tárgyalásos úton.

Az EU Reformszerződését 2008 végére kell ratifikálnia a 27 tagállamnak, hogy 2009. január 1-vel életbe léphessen. Az első tag, amely már ratifikálta a szerződést, Magyarország volt.