A napilap azt írta, hogy lesújtó a helyzet azokban az iskolákban, ahol elvileg integrált oktatás folyik. Egy kutatás során kiderült, hogy az intézmények elsősorban a többletforrások miatt vesznek részt a programban, amelyben még saját tanáraik sem igazán hisznek: inkább elviszik gyereküket egy másik, "jobb" iskolába Borovszky Tímea elmondta: az idézett felmérés 2004-ben készült. Felidézte, hogy ebben az évben vezették be Magyarországon az integrált pedagógiai rendszert, aminek a lényege, hogy a gyerekeket nem pusztán együttnevelik, hanem meghatározott módszertant alkalmaznak.
A kutatás úgy készült el, hogy a program még egy éves sem volt, s nem hozott olyan új megállapításokat, eredményeket, ami meglepetést okozott volna. Éppen azért vezették be az integrált pedagógiai rendszert, mert az oktatás irányítói tudták, hogy problémák jelentkeznek ezen a területen - hangsúlyozta.
A szakember rámutatott, hogy akkor az Országos Oktatási és Integrációs Hálózat sem fogadta el a kutatás eredményeit, ugyanis a tapasztalatok nem azt mutatták, ami a dokumentumban szerepelt.
A kutatás és a bevezetés óta eltelt három-négy év azt támasztotta alá, hogy a pedagógusok kifejezetten igénylik az integrációs nevelésről szóló továbbképzéseket, s az integráció létjogosultságát sem a kutatók, sem a pedagógusok, sem a társadalom szereplői nem kérdőjelezik meg - mondta Borovszky Tímea.
Közölte: azóta már készült újabb felmérés is, amely egyértelműen azt mutatta, hogy az integrált oktatásban résztvevő gyermekek tanulmányi eredményei, továbbtanulási mutatói jobbak voltak.
Folyamatosan érkeznek vissza az integrációs hálózathoz azok a kérdőívek, amelyek szerint a pedagógusok 98 százaléka kedvezőnek tartja az új módszertant, kedvelik, hatásosnak tartják munkájukban.
Jelenleg mintegy 750 oktatási intézmény alkalmazza ezt a speciális módszertant. Az iskolák gyermekenként egy tanévre 61 500 forintos integrációs normatívát kapnak. A program teljes költségvetése az idei évre 2,5 milliárd forint.
