A március 2-ig megtekinthető tárlathoz kapcsolódóan a Londonban élő művész workshopokat is tart a magyar fővárosban - olvasható a Millenáris honlapján.
Háy Ágnes 1952-ben született Budapesten. Formális művészi képzésben nem részesült, de a hazai neo-avantgárd szellemén nevelkedve észrevétlenül is az újító "nagy generáció" tanítványává, tagjává vált - írják az összegzésben.
Munkásságának két nagy területe a grafika és a film: grafikáit 1968 óta közlik lapok, animációs filmmel 1969-ben kezdett el foglalkozni. Korai mozgóképeiben megteremtette a "különc úr" alakját: e figura mozgása, látásmódja, gondolkodása, észrevétlen filmes bukfencei később ott is meghatározták alkotásainak karakterét, ahol maga a "hős" nem jelenik meg.
1971-1972-ben nagy sikere volt a Gyurma című filmmel, amelyben úttörőként képlékeny anyagot alkalmazott animációihoz - idézik fel a szervezők, hozzátéve, hogy a kísérletezés jegyében készültek el munkái a Balázs Béla Stúdióban, a Pannónia Filmstúdióban, a Kecskemétfilmben és a Varga Stúdióban, majd a London Filmmakers Coopban.
A grafikák és az animációs filmek mellett színházi díszleteket és jelmezeket is tervez, mesekönyveket illusztrál. 1985 óta Londonban él.
Legismertebb filmjei: Egy különc úr naplója, Gyurma (1972), Bodajk (filmösszeállítás, 1972-1981), Üldözés (1973), Vár/tempó (1975), Gyurma (1977), Várakozás (1980), Hamburg (1982), Színház (1983), Gyurma-színház-Hamburg (1985), An Apple for You (1987), Kép/vers-vers/kép (1989), Haláltánc/Danse Macabre (1992), Kirakatibaba (l993), Játszótér (1994), A kocka, aki le akar feküdni, Kezek, Mint a virág (2000), The Rabbit Shaman (2005), Kacsa, Londoni múzeumok, Metronóm (2006).
