A megrendelt tanulmányok többek között az adótudatossággal, az egészségtudatossággal, a hálapénzzel, az élettársi viszonnyal, a hulladék-gazdálkodással, a kormány lakossági kommunikációjával foglalkoznak.

Az MTI úgy tudja, a legtöbb megrendelést - négyet - a Tárki Társadalomkutatási Zrt. kapta, miként ők készítették a legtöbbe kerülő, leghosszabb tanulmányokat is. Csaknem harminc millió forintért írtak kétszer majdnem kétszáz oldalt "A magyar társadalom szerkezete nemzetközi összehasonlításban a 21. sz. elején" illetve "A magyar lakosság véleménye néhány fontos társadalmi kérdésről – 2005-2007. évi összehasonlítás" címmel.

A távirati iroda információja szerint Pimper Richárd lemondása után átvizsgálták az összes szerződést és tanulmányt, de nem találtak hasonló problémát, mint a regionalizációról szóló anyagnál, amelynek szakmai hiányosságai miatt távozott december 12-én a tanulmányt átvevő kabinetfőnök-helyettes.

Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor azt mondta: a tanulmányra szükség volt, de szakmailag nem felelt meg a minőségi követelményeknek, amit ellenőrizni kellett volna az átvétel előtt. Közölte azt is, hogy a tanulmányt készítő cégtől a Miniszterelnöki Hivatal a kifizetett pénz visszautalását kérte.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes-szóvivője kétszer is járt a MeH-ben, hogy tanulmányokat nézzen meg. Először tavaly november végén az Inno-Res Kht. tanulmánya miatt, amely az elektronikus média hírműsorainak kiegyensúlyozottságával foglalkozott, kiemelten kezelve az őszödi beszéddel kapcsolatos híradásokat, később pedig a Pimper Richárd távozását kiváltó regionalizációról szóló anyag miatt.

Az ellenzéki politikus második alkalommal egy listát kért a miniszterelnöki kabinet létrejötte óta megkötött, hasonló megbízási szerződésekről és kifizetésekről.

Január elején Cser-Palkovics András - a Magyar Nemzet cikke nyomán - arról tett fel kérdést, mi indokolta, hogy pályáztatás nélkül rendelje meg a Miniszterelnöki Hivatal a "Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök az interneten" című tanulmányt Gyurcsány Ferenc régi ismerősének és üzlettársának cégétől tízmillió forintért.

Budai Bernadett kormányszóvivő erre úgy reagált, hogy az üvegzseb-törvény miatt a Digital Natives-szel kötött szerződés minden lényeges adata nyilvános, a tiszteletdíjat pedig csak a szakmai felülvizsgálat után fizetik ki.

Emlékezetett arra: a közbeszerzési törvény 296. paragrafusa alapján - amely a tanulmányokat az egyszerű közbeszerzési eljárás alóli kivételnek tekinti - tanulmány esetén a nettó 25 millió forintot elérő beszerzések esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A szerzői jogi törvény alapján a felhasználási szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg, beleértendő ebbe a felhasználási díj mértéke is, amely az elvégzett munka minőségével és mennyiségével áll arányban - fűzte hozzá.

Arra az ellenzéki kifogásra, hogy miért külső céget bíznak meg a tanulmányok elkészítésével, miért nem a Miniszterelnöki Hivatal, vagy más tárca készíti el az anyagokat, Budai Bernadett azt válaszolta: a kormány takarékosan bánik az adófizetők pénzével, a hasonló tanulmányok elkészítése egyszeri, nem pedig állandó jellegű tevékenységet jelent, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá, ezért ennek elvégzésével olcsóbb külső céget megbízni, mint ilyen céllal teljes munkaidőben alkalmazni embereket.