Könyv a zseniális papagájról

Alex, "aki" élete 30 évét a tudományos kutatásnak szentelte, s tavaly ősszel múlt ki, halála után is a tudományt szolgálja: gazdája, Irene Pepperberg magatartáskutató könyvet ír róla, s a tudományos establishment előítéletei elleni közös harcukról - közölte a minap az amerikai Collins kiadó.

Alex azonosítani tudott mintegy 50 különböző tárgyat, hét színt, s meg is mondta, milyen színt lát, különbséget tudott tenni kicsi és nagy, kisebb és nagyobb között, meg tudta mondani, hogy a csőrébe fogott tárgyak milyen anyagból készültek - például fémből, vagy fából -, kért enni, s azt is megmondta, mire van gusztusa, mérges tudott lenni, ha túl sokszor ismétlődtek a kísérletek és bosszúságát kifejezésre is juttatta.

Nemrég járta be a világsajtót a hír, hogy Alex megalkotta a maga számára a nulla fogalmát, amelyre soha nem tanították. Pepperberg Alex számolási tudományát figyelembe véve rendszerint 1-6 tárgyat mutatott, hogy a papagáj megmondja, hányat lát, s amikor egyszer a tálcán egyetlen tárgy sem volt, Alex a vonatkozó kérdésre határozottan kijelentette: "non", vagyis semennyi.
Pepperberg és Alex az utóbbi években a Boston melletti Brandeis egyetemen dolgozott, s az értékelések szerint közösen sikerült részben áthidalniuk a fajok közötti korlátokat.

Pepperberg folyamatosan harcban állt a tudományos közvélemény előítéleteivel, amelyek szerint az emberen kívül más faj nem képes az emberi beszéd elsajátítására és a tudatos gondolkodásra. A kiadó közleménye szerint Alex fantasztikus nyelvi és kognitív képességei forradalmasították az állati, és különösen a madáragy működésének megértését.

A papagájok gyakran megtanulnak néhány szót, és úgy tartják, hogy a szürke tollazatú, vörös farkú afrikai szürkepapagáj tud a legjobban beszélni. Alex képességei azonban minden eddigi ismeretet felülmúltak, bár az is igaz, hogy kevés papagájjal foglalkozik két ember napi 8-10 órán keresztül.

Irene Pepperberg fiatal lányként, 1973-ban vásárolta egy állatkereskedésben, s a papagáj indította el magatartáskutatói pályáján.

Alexet 30 évi közös munka után ősszel találták holtan a kalitkájában, vagyis 20 évvel rövidebb ideig élt, mint a házi kedvencként tartott afrikai szürkék átlagos élettartama. Kimúltáról vezető helyen számolt be a világsajtó és nagyon sok tévéállomás híradója.

Irene Pepperberg Alexet és tudományos teljesítményét megörökítő könyve ősszel jelenik meg.