Ennek megelőzésére immár tervek is készülnek. A kanadai Alberta egyetemén egy tudóscsoport a melegvízű tengeráramlat mesterséges fenntartásával óvná meg az Északi-sark jégtakaróját.
Ha folytatódik bolygónk légkörének máris szélsőséges időjárási jelenségeket okozó felmelegedése, bekövetkezhet egy - főleg Európára nézve katasztrofális - újabb jégkorszak, aminek fő előidézője a nagy tengeri áramlatok irányának megváltozása, vagy az áramlás lassulása, netán leállása lehet.
Jelenleg a Közép-Amerikától a grönlandi, északi-sarki jégtakaró irányába tartó Golf-áramlat magával viszi a trópusi övezetekben kapott melegét. A jégtakaróhoz érve pedig meleg sós vize megolvasztja a telente a hóeséstől újra, meg újra visszavastagodó, édesvizű jégtakarót. A sótalan édesvíz szinte ráterül a még meleg, sós tengervízre. A sótól eleve nehezebb (nagyobb fajsúlyú, térfogat-tömegű) tengervíz az édesvíztől lehűl, és az alá süllyedve helyet ad a délről érkező Golf-áramlat új vízének. A lehűlt, nehéz sósvíz aztán a tenger mélyében nagyjából déli irányba áramolva, újra eléri a forró déli tájakat, ahol ismét felmelegszik. Így könnyebbé válva felemelkedik és Golf-áramlatként újra megindul észak felé. Ez a körforgás (meg a Földnek a Naptól évszakonként változó távolsága) alakítja Európa és Észak-Amerika megszokott időjárását. A sarki jégmező elolvadásával, ez az automatikus vízkörforgás elakadhat, iránya megváltozhat, a mozgása leállhat. (A két kontinens északi határán a már olvadó jégmezőben 2007-ben szabaddá vált a hajózás, nem kellett jégtörőknek átvezetni az arra közlekedő hajókat.) Ha viszont leáll a víz körforgása, kialakulhat egy jóval délebbre nyúló jégsapka, azaz elkezdődhet egy beláthatatlan következményekkel járó új jégkorszak.
Az egyelőre szerencsére csak teoretikus veszély megakadályozásával máris komolyan foglalkoznak, a feltételezett helyzetre terveket készítve. Egy kutatóbázis a kanadai Alberta egyetemén működik Peter Flynn vezetésével. Ők dolgozták ki az olvadó sarki jégsapka visszajegesítésének egyik lehetséges módszerét. Közlésük szerint azt tervezik, hogy a már olvadozó jégmező peremén 8 ezer elektro-motoros pontont horgonyoznak le az úszó jégtáblák közé, és azokat szükség szerint a szilárd jégmezőhöz minél közelebbre telepítik át. A dunai úszódarukhoz hasonló pontonokon szélkerekeket is felállítanak és azok energiájával szivattyúkat működtetnek. Ha a hőmérséklet mínusz 10 fok (14 fok Fahrenheit) alá csökken, a szivattyúkkal a Golf-áramlatnak az ott még erősen sós, nehezen megfagyó és nehezebb vizét felemelik és szétfecskendezik az édesvizű jégtáblákra. Ezek aztán a rájuk fagyott sósvíztől elnehezülve lesüllyednek és mesterségesen helyre állítják a korábbi, természetes vízkörforgást.
Peter Flynn szerint ez egy később előfordulható vészhelyzetben lehet megoldás, s azok sorában sem sorolják a legelsőnek, mivel óriási költséggel járna a pontonok megépítése, üzemeltetése, s ilyesmire pillanatnyilag semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre.