Az MSZP-sek hazudtak a civileknek?
Hét éve húzódó ügy a Mecsekre tervezett katonai NATO-lokátor kérdése. Az objektumot először a számos természeti értéket magában rejtő Zengőre tervezték. Az, hogy az új helyszínül kijelölt Tubesen kezdődhet-e az építkezés, néhány héten belül eldőlhet.
2008. január 10. csütörtök 07:30 - Pór Károly
Civil szemszögből Magyarországon egy turisztikai központ közelébe épülő katonai lokátornak jó olvasta nincs. Főképp, ha ez a terület Európa leendő kulturális fővárosának (2010-ben) közigazgatási terültén belül épül fel, hiszen a Tubes pontosan Pécs fölé magasodik. Persze ironizálhatunk is: ha a Fővárosi Ítélőtábla igent mond a lokátor építésére, akkor már lesz legalább egy olyan beruházás, ami biztosan megvalósul 2010-re (a többi eléggé akadozik) a baranyai megyeszékhelyen, és jobb híján oda lehet majd azervezni radartörténeti kiállítást...
A honvédelmi tárca, és a pécsi önkormányzat illetékeseivel már hónapok óta folytatunk egyeztetéseket, hogy meghallgassuk a lokátor mellett szóló érveket. Mivel sem Szekeres Imre miniszter, sem Tasnádi Péter polgármester nem állt eddig a rendelkezésünkre, felkerestük Vicze Csillát, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivőjét, akit a lokátort ellenzők munkájáról, és az immár a Fővárosi Ítélőtábla előtt lévő „szappanopera” lehetséges befejezéséről kérdeztünk.
December 20-án a pécsi önkormányzat hozott egy döntést a lokátorral kapcsolatban. Miről szól ez pontosan?
CMM-érvek a lokátor ellen
1. A lokátor elsődleges katonai célpont
- Az első lakóház 400 méteren belül van.
- A duplafalú gázolajtartály sérülése esetén a Tettye karsztforrás elszennyeződne (1 liter gázolaj 40 millió liter ivóvizet tesz tönkre).
- Pécs városában nincsenek megfelelő óvóhelyek, polgári védelmi létesítmények 160 ezer ember számára.
2. Sugárzás
-A nem ionizáló sugárzás élettani hatásairól a tudomány mai állása szerint nincs elegendő ismeretünk, de a tudósok a „fokozott óvatosság elvének” betartására figyelmeztetnek.
- A jelenlegi, számunkra el nem fogadható egészségügyi határérték és védőzóna-érték alapján is az egészségre káros mértékű sugárterhelés érné a közadakozásból épült János kilátót, a Misina tetőt és a Dömörkapun levő Vidámpark egy részét. Valószínűleg a hegygerinc egy része is - Kertváros, Uránros - a főnyaláb hatósugarába esne. Az előbb felsorolt objektumok a Mecseki Parkerdő kedvelt kirándulócélpontjai. A Misinán teljes munkaidőben dolgoznak az adótorony és a kilátópresszó alkalmazottai. Ténylegesen az egész város és a környék 15-20 km-en belül ki lenne téve a bizonytalan élettani hatású sugárzásnak, melyről a HM sugárszakértője is azt nyilatkozta, hogy „bizonyos kísérletek azt sejtetik, mint ha a kisebb expozíciónak nagyobb biológiai hatása lenne.”
3. Természetvédelem
- A terület nyílt karszt A besorolású vízgyűjtője a Tettye forrásnak, amely gravitációs úton is ellátja a várost ivóvízzel. Az ISPA program célja e vízbázis teljes körű védelmének biztosítása, a múlt hibáinak felszámolása a teljes körű víz és csatornahálózat mielőbbi kiépítésével. A tervezett építmény szennyvizét – törvényellenesen, - nem kívánja a HM rákötni a csatornahálózatra.
- A HM által bekerített terület a Natura 2000 terület közepén van. A Mecseki Tetőerdő növénytársulás egyedülálló világritkaság, mely számos fokozottan védendő rovar (lepkék, szöcskék) élőhelye. A HM hatástanulmány fák kivágását, útépítést helyez kilátásba, miközben az erdei út mindkét oldala tele van fokozottan védett növényekkel. (Most nyílik a farkasölő sisakvirág és a turbánliliom.) Azt nem is tudjuk, a rovarvilágra milyen hatással lenne az emberre veszélyes határértéken belüli sugárzás, amely a hegygerincet, azaz e rovarvilág élőhelyét érné.
Az ügy háttere, a CMM állásfoglalása
A Tubes kiválasztása politikai alku eredménye, mely a lakosság érdekeivel szemben, a lakosság feje fölött köttetett. Az alku résztvevő voltak: Miniszterelnök, Köztársasági Elnök, Pécs akkori polgármestere, Zengő koalíció, köztük a Pécsi Zöldkör
1. A helyszínről a döntésig egyetlen szakvélemény készült, a Láng bizottság állásfoglalása, amely a Tubest geográfiai, környezetvédelmi és demográfiai okokból alkalmatlannak minősítette.
2. A Tubes nem a már vizsgált vagy meglevő alternatívákból lett kiválasztva.
3. Az érintett lakosság véleményének figyelmen kívül hagyása, a probléma lekicsinyítése a döntéshozók részéről.
A döntést a lakosság véleményének kikérése nélkül hozta meg a kormány. Minden igyekezetét a lakosságnak, amellyel az akaratát érvényesíteni akarta, a napjainkban jól ismert „képviseleti szavazós áldemokráciával” megakadályozta. Minden „Párbeszéd” látszatpárbeszéd volt, mert a döntéshozók nem voltak kíváncsiak a lakosság véleményére. Minden lakossági fórum végkövetkeztetése: A pécsiek nem akarnak radart.
A jogszabályokat szelektíven alkalmazzák. Amelyik kedvező a HM számára, arra hivatkoznak (népszavazási küszöb), amelyik akadálya lenne az építkezésnek (Pécsi Építési Szabályzat), azt figyelmen kívül hagyják vagy „eltévesztik.”
Pécs város tragédiája az, hogy a polgármesterei a pártjuk és a lakosság kegyeit sem szeretnék elveszíteni, de a pártvezetéstől jobban félnek.
Jogsértések, jogi anomáliák:
1. A lokátor építéséhez nem kell környezetvédelmi hatástanulmány. (Bizonyára a jogalkotó nem gondolta, hogy valaha is valakinek eszébe jut ilyen közel építeni lakott településhez egy természetvédelmi terület közepére.
2. Az építési engedélyeztető hatóság első és másod fokon is maga az építtető, azaz a Honvédelmi Minisztérium.
3. Az építési engedély, a teljes tervdokumentáció titkosítása törvénysértő
4. A helykiválasztása az Aarchusi egyezménybe és a Bergeni Egyezménybe, az Építési törvénybe, Ptk-ba (szomszédjogok), helyi építési szabályzatba ütközik.
Forrás:
www.cmm.hu
Igen az önkormányzat egyhangúlag módosította a helyi építési szabályzatot akként, hogy nem lehet katonai radart építeni Pécs közigazgatási határán belül két iparterület kivételével. Ennek akkor van jelentősege, ha a Fővárosi Bíróság megállapítja, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) érvényben lévő építési engedélye törvénysértő, mert akkor nem épülhet meg a radar a Tubesre. Az ügy még sokáig elhúzódhat, és akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet, mert a tárca megtámadta az önkormányzat határozatát a közigazgatási hivatalnál. A végrehajtas felfüggesztéséről a Fővarosi Ítélőtabla rövidesen dönt.
Mire alapozza a CMM a bírósági beadványt?A Fővárosi Bíróságon van egy eljárás, ami a kiadott építési engedély törvénysértését vizsgálja. Mi azt kértük, hogy függessze fel a bíróság az építési engedély végrehajtását, mert a végrehajtás felfüggesztése nem okoz akkora kárt, mint az építkezés. A HM hatástanulmányában ugyanis az szerepel, hogy az építés során 6500 köbméter sziklarobbantást terveznek, ami visszafordíthatatlan károkozással jár, márpedig ez vízvédelmi bázis területén jogszabálysértő.
Miért csak most születhetett meg ez az önkormányzati határozat? Hiszen, ha már korábban így dönt a testület, akkor a minisztérium nem is kaphatott volna építési engedélyt a területre.
Sokkal egyszerűbb lett volna a helyzet, ha már egy évvel ezelőtt megszületik ez a döntés. Sokkal kevesebb jogi eljárásnak tették volna ki Pécs város lakosságát. Azt nem tudom, hogy miért csak most volt erre hajlandó az önkormányzat, de valószínű, hogy a lakosságra próbálnak hatni így utólag.
A civilek korábban miért nem tudtak nagyobb nyomást gyakorolni a döntéshozókra? A kormány döntése ugyanis a tubesi radarról már 2005 novemberében megszületett, a 2006-os választási évben viszont sokkal kevésbé volt nyilvánosság előtt az ügy, mint 2007-ben.Mi már 2006 márciusában összegyűjtöttünk 10 ezer aláírást, amivel elértük, hogy az önkormányzatnál közmeghallgatást tartsanak a kérdésben. Akkor kértük a város vezetését, álljon ki a radar ellen. Ez viszont süket fülekre talált. Ezt követően számtalan fórumot tartottunk, melyeken megfogalmaztuk aggályainkat, majd 2006 októberében megkezdtük az aláírásokat a radarról döntő népszavazás kiírásához.
A népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett. Mi okozta a kezdeményezés kudarcát?
Nem tekintjük kudarcnak a népszavazást, mert ezzel a decemberi döntéssel tulajdonképpen elértük azt, amiről a népszavazás szólt. Az önkormányzat azt szavazta meg, amit mi a népszavazásban is kértünk, tehát eredményes volt a kezdeményezés. Főképp azért, mert a népszavazás után kapott nagyobb sajtónyilvánosságot, nagyobb visszhangot az ügy. Egyébként abban, hogy nem jött össze a népszavazáson a szükséges szavazatmennyiség sok minden közrejátszott. Így például Tasnádi Péter polgármester nyilatkozatai is, aki helytelenül azt a látszatot próbálta kelteni, hogy ez a népszavazás nem is olyan érdekes, mert csak véleményalkotó, és nem ügydöntő. Aztán az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi arány arra jó, hogy a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, ne érvényesülhessen. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy az önkormányzat egy olyan cetlit küldött ki, amelyikben annyi szerepelt, hogy népszavazás lesz, de azt nem jelölték meg miről szól majd a szavazás, aminek következtében egyes városrészek nem is tudtak semmi konkrétumot. Ennek az is az oka, hogy nem voltak forrásaink milliós kampányra, és az önkormányzat sem fektetett ebbe energiát és pénzt.
Hogyan értékeli az önkormányzat hozzáállását az ügyhöz? A kívülállók számára meglehetősen felemás kép alakulhatott ki a városvezetés szerepvállalásáról, a decemberi döntés után.
A képviselőtestület végig nem állt ki a Pécsiek mellett, de a testület nem egységes. A Fidesz és az Összefogás Pécsért Egyesület más álláspontot képviselt, mint a városvezető MSZP-SZDSZ koalíció, amely minden követelésünket leszavazta, a most decemberben meghozott határozat kivételével, de ezt már 2006-ban meg kellett volna hozni, és akkor valóban meg lehetett volna menteni az ügyet. Egyébként a városvezetés hozzáállása a kérdéshez sokáig számunkra sem volt világos, mert én még 2006 őszén részt vettem egy fórumon, ahol valamennyi párt úgy nyilatkozott, hogy nem akarnak radart a Tubesre. Maga Juhász István az MSZP akkori önkormányzati frakcióvezetője kimondta, hogy nem lesz a Tubesen radar.
Van alternatívájuk, arra hová kellene építeni a lokátort?Alapelvünk, hogy nem jelölünk meg másik helyet, mert az a szakértők dolga. Mi csak azt szeretnénk, ha nem természetvédelmi övezetben (ilyen volt a Zengő), és nem nagyváros közelében (ilyen a Tubes) épülne meg.
Sólyom László köztársasági elnök egy nyári nyilatkozatában azt mondta, hogy ő tudna egy minden szempontból elfogadható helyszínt, de erről csak a miniszterrel lenne hajlandó tárgyalni. Erről mi a véleményük?Valószínű, hogy a köztársasági elnök úr nem magától találta ki ezt a helyszínt, hanem szakértőkkel egyeztetve. Szerintünk is a különböző szakmai egyeztetések után lehetne kijelölni egy új helyszínt. Úgy gondolom viszont, hogy az elnök úrnak illene megjelölnie a konkrét helyet, amire gondolt.
Mit tud tenni a CMM, túl a hivatalos úton? Akár fához is kötözik magukat, mint amikor a Zengőt védték?Próbálunk hatni a döntéshozókra. Most fog megjelenni egy könyv, „Igazság a Tubesről” címmel, amiben a szakértői vélemények lesznek összegezve. Emellett, ha megkezdődik az építkezés, akkor életbe lép a riadóláncunk, aminek következtében több ezer pécsi polgárt tudunk mozgósítani. Fához kötözésre nem lesz szükség, mert a szakhatóságok hozzájárulása alapján egyetlen fát nem lehet kivágni. Viszont az Alkotmányban és a gyülekezési törvényben meghatározott jogainkkal élni kívánunk, és erőszakmenetesen mindent el fogunk követni azért, hogy megvédjük a Zengőt.
A CMM jövője hogyan alakulhat, függetlenül a lokátor építéstől?A CMM alapvetően a Tubes-ügy miatt szerveződött, de a jövőben az úgynevezett Mecsek-koalíció keretén belül helyi környezeti és természeti problémákkal szeretnénk foglalkozni megyei szinten.
Hány százalék esélyt adna arra, hogy a Tubesen nem fog lokátor épülni?Százalékot nem szívesen mondok, ha nagyon kell akkor 100 százalék, mert hiszek az ügyben, máskülönben nem küzdenék napi több órát .
