A legnagyobb brit liberális napilap művészeti és irodalmi mellékletében közölt interjúban - amelyet Tibor Fischer magyar származású, Londonban élő író-újságíró készített Budapesten Nobel-díjas magyar írótársával - Kertész kifejti: nem tartja ironikusnak, hogy ideje nagy részét Berlinben tölti.
"Mindenki ezt kérdezi ... (de) Németország volt az, ahol íróként hatást tudtam kifejteni, ahol a könyvemet megértették és kiadták".
Hozzáteszi: egyébként is "itt (Magyarországon) tapasztaltam meg először a fasizmust, nem Németországban".
"Nagy volt az érdeklődés a holokauszt iránt" - mondja 90-es évekbeli németországi fogadtatásáról. "Nem moralizáltam, ők pedig magyar segítséggel megértettek valamit a múltból".
Az 1975-ben megjelent Sorstalanságról felidézi: az egyik magyar kiadó azzal dobta vissza a művet, hogy az antiszemita. "Máig őrzöm a levelet" - mondja.
Kertész Imre a Kádár-rendszerről azt vallja: az 1956-os forradalom leverése és az utána következő konszolidáció külön embertípust teremtett, "rettenetes módon alakította át a társadalmat ... (az emberek) asszimilálódtak a puha diktatúrához".
Fischer meglepőnek nevezi, hogy Kertészt az egyik totalitárius rendszer - a Kádár-rendszer - inspirálta arra, hogy egy másiknak a mélyére lásson. "A Sorstalansághoz a Kádár-rendszer szolgáltatta a nézőpontot" - deklarálja Kertész Imre az interjúban.
De akkor miért nem ment 1956 után nyugatra ő is, mint 200 ezer másik magyar? "Nem maradtam volna, ha már nem kezdtem volna el írni ... 27 évesen már nem tudtam megtanulni írni egy másik nyelven. A nyelv miatt nem távoztam" - mondja a Nobel-díjas író.
És mi a véleménye az új, demokratikus Magyarország politikájáról? - kérdezi Fischer. "A demokrácia szó teljesen leértékelődött, nem is tudom igazán, mit jelent... azt mondanám, a demokrácia nem politikai rendszer, hanem kultúra" - hangzika válasz. Kertész még annyit hozzátesz: Magyarország jelenleg "kissé morózus ország".
Tibor Fischer említést tesz a Magyar Gárdáról, és arról, hogy "durva antiszemita irodalom" is kapható Magyarországon. Jobb-e, hogy az antiszemitizmus nyílt teret kap? "Az antiszemitizmus nagyon furcsa ügy Magyarországon. Káros, romboló, szívből jövő, de nem aktív... nálunk van az egyetlen rabbiképző szeminárium Közép-Európában ... ez még Kádár alatt is itt volt, és a legnagyobb zsidó közösség is itt él" - mondja Kertész Imre.
Hozzáteszi: a magyar zsidók valóban magyarok akartak lenni. Amikor 1944-ben a németek bejöttek, három rétege volt a zsidó közösségnek, az igazán gazdagok, utána az orvosokból, mérnökökből, másokból álló zsidó középosztály, és a szegény zsidók. "Szolidaritás nem volt a zsidó közösségen belül" - vélekedik az író.
