Beszédében Szécsi József kitért arra, hogy a kormány számon kérte a történelmi keresztény egyházaktól, miért nem határolódtak el ettől a jelenségtől.
Az antiszemitizmus megjelenési formái között említette ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész tevékenységét, többek között David Irwing holokauszttagadó publicista meghívását Magyarországra és október 23-án Horthy Miklós és Szabó Dezső szobrának felavatását. Ez utóbbi eseményen durva szavakkal illették Izrael államelnökét, Simon Pereszt - emlékeztetett. Felhívta a figyelmet, hogy a református lelkész egyházi pere előreláthatóan februárban lesz.
Szécsi József a békéscsabai zsidó temető meggyalázásáról, és Bulányi György piarista szerzetes cikkéről is beszélt, amely kétségbe vonta, hogy az Ószövetség Isten igéje lenne.
A főtitkár elmondta, hogy a keresztény-zsidó párbeszédet tartalommal kell megtölteni, ezért a történelmi keresztény egyházaknak azt javasolták, hogy az ökumenikus imahét első napját szánják a keresztény-zsidó párbeszédre. Ismertetése szerint Erdő Péter bíboros, prímás az ötletet korábban támogatta, viszont később ez a kezdeményezés "elsikkadt".
Arról is szólt, hogy a Biblia évéhez kapcsolódóan keresztény-zsidó teológiai kérdésekkel is foglalkozik majd a társaság. Mint megjegyezte: "a történelmi egyházak nem képesek évszázadnyi adósságaikat törleszteni".
Szécsi József a jövőt illetően közölte: hat magyarországi egyház vezetőit közszereplőnek nyilvánították, így esetükben az átvilágításra feltétlenül sor kerül.
Jakab Attila, a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja az újévi tájékoztatón kiemelte: az egyházak kommunikációjában túlsúlyra jutottak a finanszírozási kérdések, amelyek háttérbe szorítják a spiritualitást és a hitéletet.
A külföldi magyarság sorsával kapcsolatban rámutatott: Szlovákiában az egység, Romániában a széthúzás felé halad a politikai közélet, amelyben az egyházaknak is van szerepe. Többek között beszélt a gyulafehérvári római katolikus érsekről, aki az egyháziakkal szemben a nemzeti érdekeket másodlagosnak ítéli.
Az újévi tájékoztatón szó esett a magyarországi iszlám vallás képviselőivel folytatott kapcsolatfelvételről is. Említést tettek a szegedi nemzetközi biblikus konferenciáról, ahol a Bibliát és a Koránt elemezték, majd hozzátette: májusban zsidó-keresztény-iszlám szimpóziumot szervez a magyarországi török iszlám közösség.
A Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) 2004-ben kelt alapszabálya szerint a társaság vallási jellegű, vallásközi társadalmi szervezet, amely célja és feladatai között egyebek mellett a keresztény-zsidó párbeszéd ökumenikus keresztény és zsidó alapokról történő munkálását, a keresztény-zsidó megbékélést elősegítő információk gyűjtését, feldolgozását, valamint a vallási, politikai és mindenféle antiszemitizmus és az agresszív vallásellenesség minden megnyilvánulása ellen folytatott küzdelmet említi.
A KZST elnökségében 2004-ben olyan közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint például Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház akkori püspöke, zsinati elnök (mint a KZST társelnöke), Várszegi Asztrik katolikus püspök, pannonhalmi főapát (mint a KZST társelnöke), Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének akkori elnöke (mint a KZST társelnöke), D. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök (mint a KZST ügyvezető elnöke) és Szécsi József katolikus teológus (mint a KZST főtitkára).
A KZST jelenlegi ügyvezető elnöke Fabiny Tamás evangélikus püspök.
