Mindeddig azonban csak kis, laborléptékű kísérletek zajlottak ezen a téren, nyitva hagyva azt a kérdést, hogy mennyire reális a megvalósítás.
A kísérlethez Kenneth Vogel genetikus és csapata az amerikai Mezőgazdasági Minisztériummal karöltve hat évvel ezelőtt tíz gazdálkodót kért fel, hogy telepítsenek prérifüvet a farmjukon - írja a Science című folyóirat. A földek nagysága 3 és 9 hektár között változott.
Az öt év alatt befektetett összes eszközt és anyagot (pl. a felhasznált üzemanyagot) számba vették, valamint nyomon követték a learatott prérifű mennyiségét. A végeredmény pedig, hogy a prérifű a termesztésbe, aratásba és etanollá történő átalakításba fektetett energia 540 %-át hozza be.
Legalább ilyen fontos a kutatók azon felfedezése, hogy a prérifű "szénsemleges", tehát azt az üvegházhatású gázmennyiséget, amely felszabadul az égése során, meg is köti, amíg megnő.
Szintén jelentős felfedezés, hogy azokon a farmokon, ahol műtrágyát és növényvédő szereket használtak, akár hatszor akkora terméshozamot sikerült elérni, mint azokon a farmokon, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély mennyiségben használtak ilyen anyagokat.
Vogel szerint "a végső következtetés, hogy az ún. low-input (csekély befektetéssel járó) rendszerek gazdaságilag nem életképesek.".
A tanulmány hatására elképzelhető, hogy egyre több gazdálkodó tér át az energiahordozók termesztésére, elsősorban a marginális termőterületeken.
