Nagyatádi Szabó István 1909-től a Gazdapárt, 1918-tól az Országos Kisgazdapárt, 1919-től az Egyesült Kisgazda és Földművespárt elnöke volt, nevéhez fűződik az az 1920. évi törvény, amely a földbirtok "helyesebb" megoszlását tűzte ki célul. 1922 elején Bethlen István miniszterelnök híveivel belépett a Kisgazdapártba, és Keresztény Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt néven új párt jött létre (Egységes Párt). Ez a párt lett az ország legerősebb pártja. Elnöke névlegesen Nagyatádi Szabó volt, de 1924-ben gyanúba keverték munkatársa panamáiban való részvétellel és lemondatták, hamarosan meg is halt.
A Bethlen-féle Egységes Pártba betagolódott Kisgazdapárt elvesztette saját arculatát, ezért a Bethlen politikájával egyre elégedetlenebb kisgazdavezetők új kisgazdapártot kezdtek szervezni, s 1930. október 12-én Békésen 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondták ki a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megalakulását, amelynek főbb programpontjai: titkos választójog, gyülekezési és sajtószabadság, földreform, az állami terhek igazságos megosztása stb.
A párt elnöke Szijj Bálint lett, az alelnökök között ott találjuk Tildy Zoltánt, országos főtitkárrá pedig Nagy Ferencet választották. 1930 decemberében egyesültek Gaál Gaszton Agrárpártjával, és ezzel megalakult a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, rövidebb néven a Független Kisgazdapárt, elnöke Gaál Gaszton lett, akinek 1932-ben bekövetkezett halála után Eckhardt Tibor került a párt élére. Eckhart Tibornak az Egyesült Államokba történő távozása után a párt megbízott, majd 1943-tól ügyvezető elnöke a lelkész Tildy Zoltán lett.
Az FKGP a világháború után, 1945 őszén fényes választási győzelmet aratott, Nagy Ferenc, a párt elnöke a nemzetgyűlés elnöke lett. A Kisgazdapárt alakíthatott kormányt, majd 1946-ban Tildy Zoltán személyében kisgazda köztársasági elnököt választottak. Nagy Ferenc 1946. február 4-től volt miniszterelnök, de a kommunisták 1947-ben összeesküvés koholt vádjával lemondatták. A kommunista párt fokozatosan felmorzsolta, s végül 1948-ban szovjet nyomásra "megfojtotta" a pártot (Tildyt 1948 júniusában mondatták le).
A Független Kisgazdapárt újraindításáról 1988. augusztus 20-án határoztak, majd a történelmi múltú párt 1988. november 18-án alakult újjá Budapesten. A párt az 1990. évi szabad választásokon 44 mandátummal az MDF-FKGP-KDNP kormány tagja lett. 1994-ben 26, majd 1998-ban 48 mandátumot szerzett, s a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban négy miniszteri tárcát kapott.
2002-ben a választásokon a párt egy százalékot sem ért el, s így - 12 év után - nem került be a parlamentbe. 2006-ban listát sem tudott állítani.
Az Isten - Család - Haza hármas jelszavát valló Kisgazdapártból története folyamán többször kiszakadtak kisebb-nagyobb csoportosulások - ez 1990 után is jellemezte a pártot. Értékrendje azonban nem változott: a magyar vidék, a magyar falu, a magántulajdonra épülő mezőgazdaság, a magyar parasztság, valamint a konzervatív értékekhez, a népi kultúrához és a nemzeti identitáshoz ragaszkodó keresztény középrétegek pártjának vallotta mindig magát.