Kerestem róla valamit a neten, hogy legalább egy kis rész legyen az írásban, ami a valódi Castingról szól és nincs benne elfogultság. Szóval a film. Novai Rezső (Kern András), egy hajdan szebb napokat látott dalszerző, énekes és zongorista. Miután évekkel ezelőtt a feleségét balesetben elveszítette, megcsömörlött, magánélete kisiklott, visszahúzódó és zárkózott emberré vált. Egy régi bérházban él egyedül. Kis presszóban zongorázik estéről-estére, a barátai is onnan kerülnek ki. Egyetlen dolog érdekli a zongorán kívül, a lóverseny. Ormos Katinak (Oláh Ibolya) minden furfangjára szüksége van, hogy meggyőzze Rezsőt, készítse fel őt a dalversenyre.

Kati egy nevelőotthonban takarítónő, abban az árvaházban, ahol addigi életét töltötte. Rezsőhöz egy hivatásos énektanárnő, a férfi régi szerelme - Juli (Tóth Éva) - küldi, mert ő nem volt képes megbirkózni a lány erős személyiségével. Rezső először hallani sem akar a tanításról, ám Kati - nevelőtanára, a Dadus (Kútvölgyi Erzsébet) hatására - nem hagyja magát, nyakára jár a férfinak. Kideríti Rezső címét, elmegy a lakására, reggelit készít neki, mindent bevet, hogy rábeszélje, foglalkozzon vele. Végül sikerül. Elindul a verseny...

Beültem a moziba, ahogy az rendes, moziba járó emberhez illik. Bár ez túlzás, mert kólát nem iszok, de a pattogatott kukorica nem hiányozhatott. Tele van a város a filmet reklámozó óriásplakátokkal, úgyhogy annyit tudtam, hogy Kern András, Oláh Ibolya, és Oroszlán Szonja biztosan játszik a filmben. A címéből egyértelműen tudtam következtetni a témára, de más nem nagyon volt a fejemben, amikor elhelyezkedtem a multiplex kényelmes székébe. Kezdődhetett a film.

Egy darabig úgy tűnt érdekes lesz, körülbelül tíz percig. Aztán azt vártam, hogy mikor lehet már sírni, nevetni, vagy ha egyik sem, akkor mikor lesz már vége? Kern és Oláh Ibolya együttesen dalra fakadt. El tudják ezt képzelni? Kern András nagyszerű színész, de ami nem megy, azt ne erőltessük, esetében az éneklést. Oláh Ibolya. Tudom, Megasztár, Pély Barna most megkérdezné, hogy hova hová tettem a fülemet. Azt válaszolnám, hogy becsuktam. Leginkább ezt tenném, amikor őt kell hallgatnom, de szerencsére nem sokat szoktam. Geszti Péter Magyarországát ki kellett bírni, hiszen akkor a csapból is az folyt, de azon kívül nem sok helyen találkozom Ibolyánk rekedtes orgánumával. Most több mint 100 percet kellett kibírnom vele, jó, mondjuk nem énekelte végig a filmet.

Annyi nagyszerű ember van kis hazánkban, akikre büszkék lehetünk. Az ő életükből miért nem készült film? Miért pont Oláh Ibolya sorsa, a nevelőotthonból kikerült roma lány, csillagokba emelkedése érintette meg a filmkészítőket? Példaképnek kéne állítani? A filmből kiderült, hogy kitartó. Kellett neki az énektanár, megszerezte. Gyakorolt reggelig, hogy jó legyen a műsorban. Lehet, hogy nem is saját maga miatt vágyott a hírnevet jelentő kamerák elé, hanem hogy a többi nevelőotthonos gyerek büszke lehessen rá. Ezzel reményt adva neki, hogy ők is vihetik valamire az életben. Ez szép. Mégis a flegma stílusa, az öntörvényűsége engem taszít. Csak az zakatolt az agyamban, hogy ha példaképet akarunk, pont egy ilyen „szarok rá” stílust kell választani?

Színészként talán többet mutatott, mint énekesként. Valószínűleg azért, mert csak önmagát kellett adni. Míg a többi fiatalnak el kellett volna játszani a popüdvöskét. Nehezen ment, és még finoman fogalmaztam. Fekete Linda (Lili) úgy ahogy megbirkózott a dögös, „először szemét vagyok, majd utána szerethetsz” figurával. Puskás Péter (Vince) az 56 csepp vér musical filmben már játszott, akkori formájához képest, most talán fejlődött. Úgy látszik a Jóban rosszban sorozatnak is vannak előnyei. Csórics Balázs (Roland) szerepe felejthető, ha kihagyták volna, sem lenne hiányérzetem. Ha jobban belegondolok Vágó Zsuzsi (Yvett) karaktere is pont ilyen. Pataki Szilvia (Bea) és Szente Vajk (Krisztián) közelített a hiteles figurák felé, de egyik szereplő, vagy Sztárhangár versenyző sem kapta meg azt a lehetőséget, hogy kibontakozhasson. Tehetséges, fiatal színészekről van szó, akik a színpadon tökéletesen megállják a helyüket. Van, aki még tanulja a szakmát, de vannak, akik Budapest vezető színházaiban dolgoznak, estéről estére. Ezért is kár, hogy egy ilyen tingli-tangli limonádéba kényszerítették magukat.

Oroszlán Szonja (Ildikó) tökéletesen hozta a szokásos, hülye, szőke nőcskét. Igaz, nyáron bejelentkezett nála a hajfesték szponzor, de barnán is övé volt, a bugyuta, bulvárújságíró szerepe. Kútvölgyi Erzsébet (Dadus, "Anyácska") többet érdemelne attól, minthogy kétszer elsírja magát a filmben. Sok időt nem kellett töltenie a szerep tanulásával. Vallai Péter (Dános) és Balázsovits Edit (Panni) a műsor „kreatív team”-jét alkotja. Furcsállnám, ha két, három ember ugrált volna egy ilyen műsor körül, de itt most ennyi is elég volt. Sőt…

A saját kérdéseimre sem tudok választ adni. Ha paródiának szánták és a sztárgyáraknak szerettek volna görbe tükröt állítani, akkor az egészet úgy kellett volna alakítani. A koreográfia felnagyított mozdulatai számomra kevésnek bizonyultak. Nem tudom eldönteni, hogy direkt ennyire szart akartak Kernék, vagy így sikerült? Ez most nagyon gáz lett.