A KSH legújabb statisztikája szerint a hazánkba érkező németek száma 8 százalékkal megcsappant. Mi ennek a csökkenésnek az oka? Van okunk aggódni?
Hadd kezdjem ott, hogy a Magyarországra érkező német vendégforgalom fokozatosan visszaesik. Az, hogy most 2007 novemberéig az előző évihez képest ekkora a csökkenés, természetesen nem jó, de volt ennél sokkal nagyobb arányú is. Úgy tűnik, bár ez nem vigasztal senkit igazán, hogy ennek a csökkenésnek a mértéke enyhül. Fontos tudni, hogy ennek ellenére hazánk szempontjából még mindig a német piac a meghatározó. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakákból Németország részesedése 36 százalékos. Őt követő Ausztria 10 százalékos részesedéssel, majd jönnek a skandináv országok, és Nagy-Britannia. Nem elsősorban a magyarországi szolgáltatásokkal való elégedetlenség, vagy az itthoni turisztikai lehetőségektől történő elfordulás az oka a visszaesésnek, hanem egy másik tendencia, ami arról szól, hogy megváltoztak a németek utazási szokásai.
Mit jelent ez pontosan, milyen tendenciák változtak?
Korábban a németek a Balaton környékére érkeztek elsősorban, és most is ők jelentik a legnagyobb számú vendégkört a térségben. A szokások azonban változnak, Európa-szerte egyre kevesebb a szabadság ideje, és az emberek inkább több részre bontják a főszabadságukat. A pénzüket is több kisebb üdülésre csoportosítják. Ez abból a szempontból pozitív, hogy megnő a magyarországi városlátogatások, a city-break-ek száma. Ugyanakkor ennek a tendenciaváltozásnak a vesztesei a hagyományos üdülőterületek, így például a Balatonnál a legerőteljesebb a vendégforgalom csökkenése, hiszen ott voltak a leginkább jelen a német turisták.
Említette, hogy a legtöbb német a Balatont célozza meg. Nem lehet, hogy már unják a magyar tengert? Vagy csökkent volna a kiszolgáló létesítmény színvonala a régióban?
Nem hinném, hogy ez lenne az oka, általános folyamatról van szó. Olaszországban vagy Ausztriában is csökken az odalátogató németek száma a fent részletezett szabadságeltöltési szokások miatt. A Balatonnál sok kemping szűnt meg az utóbbi időben, és a németek jelentős része preferálta ezt a szálláshelytípust, ők már nem kerülnek be a statisztikákba. Ahogy nem szerepelnek a kimutatásokban ama német vendégek sem, akik ingatlant vásároltak a tó partján, és abban nyaralnak. Pár éve még azt is hozzá lehetett tenni a tendencia magyarázataként, hogy a német gazdaság recessziós jelenségei is hozzájárulhatnak a visszaeséshez. Jelenleg azonban már magához térni látszik a német gazdaság, ezért szeretnénk megfékezni a csökkenést idehaza is.
Amióta beléptünk az EU-ba, kedveltebb turistacélpont lettünk mint eddig? Hogy mutatkozik meg ez az idegenforgalmi kimutatásokban?
Változnak a piacok 2004 óta, de én egy másik hatást említenék korszakhatárként: méghozzá a közlekedési lehetőségek megugrását, ami alatt a diszkont légitársaságok megjelenését értem. Budapest forgalmát ez rendkívül megdobta a brit piacról például. Önmagában az unióba való belépésünk nem hozott robbanásszerű forgalomnövekedést, hiszen az országba belépés, az adminisztratív feltételek, vagy az infrastruktúra korábban sem volt kedvezőtlen a nyugati turisták számára. Egyedül az ingatlanvásárlás üteme növekedhetett, főleg a nagyobb jogbiztonság miatt.
Melyek jelenleg hazánk turisztikai szempontból legfrekventáltabb régiói?
Budapest a legkedveltebb régió, utána következik a Balaton. 18,8 millió vendégéjszakát töltöttek el nálunk a tavalyi kimutatás szerint, ebből a fővárosra 6,3 millió jut, a Balatonra pedig 4,3 millió. Harmadik helyen áll a Nyugat-Dunántúl, ott elsősorban a gyógyturizmus dominál, majdnem 2 millió vendégéjszakával. A dobogóról lecsúszva jön az Észak-Alföld, és Észak-Magyarország.
A jelenre térve, Magyarország nem kifejezetten a téli sportok hazája. Mit tudunk nyújtani a mostanság idelátogatóknak?
Sajnos hazánk egyszezonú ország, szemben a magas hegységekkel rendelkező államokkal, csak egy idényben nyújt sok turisztikai lehetőséget az idelátogatóknak. Ezért másképp próbáljuk idecsábítani a vendégeket: Magyarország 2008-ban a Vizek Évét rendezi, ezért a marketingkampányunk idén a termálfürdőkre fog összpontosulni. S ez reményeink szerint ez a téli sportok hatásos ellentételezése lehet. Egyúttal a belföldi turizmust is növelni kívánjuk, amire reális esélyünk is van, mert a tendenciák szerint a hazai vendégforgalom egy év alatt 2,5 százalékot nőtt. Beindítottunk egy másik turistacsalogató programot, a „Winter Invasiont” is, ez elsősorban a külföldi piacokat célozza meg, nemcsak Nyugat-Európát, hanem Oroszországot is. A fővárosi szállodák, éttermek, és a Ferihegy Airport összeállt, és együtt hirdették meg ezt a kampányt. Eszerint, aki három éjszakát foglal egy szállodában, a negyediket ingyen kapja. Ez a számítások szerint 60.000 vendégéjszakával többet hozhat a konyhára. Az akció már tavaly ősszel beindult, és mivel sikeresnek bizonyult, idén nagy reményekkel folytatódik. S ez nem csupán a szállodákról szól, hanem a kulturális kínálatról, kiállításokról, színházakról, koncertekről is, ez a másik tényező, amivel mi versenybe szállhatunk a téli sportokat kínáló országokkal. De gondolunk a hazaiakra is, ezért indítottuk a „Budapest vendégül látja Magyarországot”-akciót, amelynek keretében szolgáltatáscsomagokat ajánlunk kedvező áron az ide látogató belföldieknek.
A témáról bővebben olvashatnak holnap megjelenő exkluzív interjúnkban.
