A Balaton turizmusával kapcsolatban éveken át beszéltek arról, hogy megpróbálják meghosszabbítani a szezont. Például wellness vagy más nem időjárástól függő szolgáltatásokkal. Mi valósult meg ebből?

Ez megint egy leegyszerűsítés volt a szakma részéről. Hosszabbítani akartuk a szezont, holott a szezon nem igazán hosszabbítható. Van a szezon, és mellé kellenek olyan attrakciók, amelyek szezonon kívül is működnek. Elő- vagy utószezonban és akár szezonon kívüli időszakban is.
A szállodák, amelyek beléptek a terület idegenforgalmi piacára egy sajátos árukapcsolással tudnak működni. Például hét közben vállalati tréningek, konferenciák, rendezvények vannak náluk. Hétvégén jönnek a családos, belföldi turisták, akik hosszú vagy wellness hétvégre érkeznek (vagy mindkettőre). Ez nem feltétlenül kötődik szezonhoz, bármikor lehet.

Merre halad Magyarországon a környezettudatos turizmus és a falusi turizmus?

Magyarországon egyre fejlődik a falusi turizmus: 6600 szolgáltató és 40 000 férőhely van, és 573 000 vendégéjszakát töltöttek el falusi vendéglátóknál (ezek 2006-os adatok) Ami azt jelenti, hogy reményeink szerint az idén mintegy 20 milliós várható vendégéjszakából 600 000 vendégéjszaka már falusi környezetben, kifejezetten falusi szálláshelyen kerül eltöltésre. Ez egy jó arány. Ezen felül az idei év a zöld turizmus éve volt: a természetjárás, a nemzeti parkok, egyáltalán a természetközelség jegyében telt. Ez is jól működött.

A falusi szállásadók egyébként adókedvezményben is részesülnek, és lesz majd az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is mintegy 15-20 milliárd forint az ilyen jellegű szolgáltatások fejlesztésére. Van erre igény, főleg a nagyvárosokból érkező turisták részéről. Ez is egyébként komoly versenytársa a hagyományos üdülőterületeknek. Sokan nem vízparton fognak üdülni, hanem mondjuk falusi környezetben, vagy természet közelben.

Külföldön a falusi turizmus egyre jobban terjed, erősödik.

Ausztriában és Németországban sikeresebb volt a falusi turizmus és korábban megkezdődött a kialakulása, ezt különböző történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők okozzák. A magyar falu és a magyar mezőgazdaság nem őrizte meg azt a típusú gazdálkodási formát, amit mondjuk Ausztriában a parasztgazdaságok, vagy Németországban a majorságok, vagy ahhoz hasonló gazdasági egységek. Az ezekben az országokban működő rendszer: „a paraszti udvarban való nyaralás” Magyarországon nem volt másolható.

Nálunk a falusi turizmus csak annyit jelentett korábban, hogy falusi vagy vidéki környezetben eltöltött szabadidő. Nem foglalta magába azt, hogy a turisták megismerkednek a helyi hagyományokkal, a hagyományos mesterségekkel, a mezőgazdasági termeléssel vagy kóstolnak. Most már ez is elindult.

Az idén meghirdettünk - európai uniós kezdeményezésre - egy olyan versenyt, ami kizárólag a vidéki desztinációk versenye. A leggyorsabban fejlődő vidéki desztináció tavaly az Őrség lett. Idén (2008) az élő hagyományokat ápoló desztinációk fognak versenyezni. Ennek az a célja, hogy valóban teljessé tegye azt, amit eddig falusi turizmusnak hívtunk. Ne csak a szabadidő eltöltést jelentse vidéki környezetben, hanem a helyi adottságok megismerését, a tradíciók, helyi mezőgazdasági termékek megismerését is.

Minden országból a győztes desztináció bemutatkozhat az európai turizmus fórumon. A kiválasztásánál fontos az, hogy összefogáson alapuljon, tehát önkormányzatok, szolgáltatók kistérségi szinten fogjanak össze. Közös marketinget csináljanak, közös ajánlatokat, csomagokat rakjanak össze.

Van olyan térség, vagy régió Magyarországon, amit kiemelten segíteni illetve fejleszteni kell, mert jelentősen elmaradt a többiektől?

Nézzünk először egy ellenpéldát: Budapest és környéke. Itt az egy főre jutó GDP annyira magas, hogy a támogatás intenzitása egy programnak vagy projektnek kisebb arányú, mint az ország más részén. Jellemzően a nyugati megyék állnak jobban, a keleti megyék kevésbé. Ezért a támogatási intenzitás ilyen szempontból fordítottan arányos. A keleti országrészben magasabb, a nyugatiban pedig kevesebb, alacsonyabb. Ugyanez a gyógyfürdőfejlesztésekre vagy egészségturisztikai fejlesztésekre vagy akár szállodafejlesztésekre is igaz. Az általam említett 305 milliárd forint, amit turizmusra lehet fordítani, az is a fejlettséggel vagy a relatív fejletlenséggel arányosan oszlik majd el.