Göncz a lex Molról
Változatlan a magyar álláspont a lex Mollal kapcsolatban, Magyarország elküldte válaszát az Európai Bizottságnak az ügyben, amelyben egyebek mellett további konzultációkat javasol - mondta a külügyminiszter hétfőn az MTI kérdésére.
2008. január 14. hétfő 15:45 - Hírextra
Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor természetesen módosítjuk a jogszabályt - mondta évértékelő sajtóértekezletén Göncz Kinga.
A diplomácia vezetője szerint a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak. Hozzátette: ha konkrétumokról van szó és nem általánosságokról, akkor a kérdés sokkal kevésbé tűnik problémásnak. Mint mondta, a kifogások csak néhány pontban vetik fel, hogy a törvény ellentmondana a tőke szabad áramlásának.
Göncz Kinga arról is beszélt, hogy Magyarország folyamatosan dolgozik az energiaforrások diverzifikálásán, ennek érdekében a Mol vezetői továbbra is együtt utaznak majd a politikai vezetőkkel.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete, a bizottság november 13-án intézett figyelmeztetést Magyarországhoz a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat.
A magyar kormánynak két hónap állt rendelkezésére, hogy válaszoljon.
A bizottság azért vetette vizsgálat alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások módosítását, mert aggódik, hogy az esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban. A magyar kormány szerint a törvény megfelel az uniós előírásoknak.
A jogszabályt azért emlegetik lex Mol-ként, mert azt követően hozták meg a jogszabályt, hogy az osztrák olajcég, az OMV bejelentette, hogy megvenné magyar versenytársát, a Mol-t, amelyben 20 százalék körüli részesedéssel rendelkezik. Ez ellen a Mol menedzsmentje a saját részvényeinek felvásárlásával védekezett. Magyar kormányzati tényezők a bejelentést követően Magyarország számára nem kívánatosnak nevezték az ügyletet. Az új jogszabály megalkotása során többször is elhangzott, hogy az például az ilyen ügyletek meggátolására lenne alkalmas.
Forrás: MTI