Még a kilencvenes évek szerb diktátora, Slobodan Milosevic sem volt annyi település díszpolgára, mint az orosz államfő. Putyint a vajdasági Zombor és Apatin, valamint Vrbas, Loznice és Raska már "lakosává" fogadta, s hamarosan Újvidék, Kikinda és Nis is meghozza erre vonatkozó döntését. A Putyin-mániát - Oroszországnak a koszovói kérdésben vallott álláspontja iránti hála jeleként - elsősorban a szerb radikálisok táplálják, de alaposan rájátszanak a Vojislav Kostunica vezette szerbiai demokraták is.

Szerbiában a XIX. század végén kezdődött a díszpolgári címek osztogatása, s ebben máig Belgrád jár az élen. A szerb főváros a jugoszláv korszakban élte díszpolgárság-osztogatási fénykorát, akkor, amikor a két nagy világrend között egyensúlyozó Joszip Broz Tito az azóta kimúlt "el nem kötelezett országok mozgalmának" volt az egyik vezetője.

Ebben az időszakban kapta belgrádi díszpolgárságát Hailé Szelasszié etióp császár, Dzsavaharlal Nehru, a független india első elnöke, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi államfő, Norodom Szihanuk kambodzsai uralkodó, Kenneth Kaunda zambiai elnök, Ahmed Ben Bella, a francia gyarmati uralmat lerázott Algéria első elnöke, Habib Burgiba tunéziai elnök, Lal Bahadur Sasztri, a Kasmírért Pakisztánnal éveken át vívott véres háborúnak véget vető indiai elnök.

A félig-meddig szocialista Jugoszlávia fővárosában Leonyid Brezsnyev szovjet vezetőnek, Nicolae Ceausescu román és Kim Ir Szen észak-koreai elnöknek is jutott egy díszpolgárság. A nyugati vezetők közül azonban csak Francois Mitterrand francia köztársasági elnök tudta kiérdemelni.

Az utóbbi évek üdítő változása, hogy a politikusok - hiszen a díszpolgárságot megítélő helyi önkormányzati képviselők is azok valahol - látókörébe művészek, a kultúra munkásai is bekerülnek. Emir Kusturica filmrendező 2004-ben lett a nyugat-szerbiai Uzice mindmáig egyetlen díszpolgára. Nem a műveiért - nevetséges is lett volna egy szerb kisvárosban ezért jutalmazni a világ egyik legelismertebb, számtalan díjjal teleaggatott alkotóját -, hanem mert a körzeti székhelytől ötven kilométerre, a Mokra Gora 1500 méter körüli hegycsúcsai között létrehozta Drvengrad nevű, ma az egyik legkeresettebb szerbiai turistacélnak számító ökofaluját.