A 20. század sok-sok rettenete arra enged következtetni, hogy mindez egyetlen eszme miatt történt, mégpedig a homogén nemzetálllam létrehozásának a szándékaként - jelentette ki a házelnök, rámutatva: akár világháborúról, jogfosztásról, kirekesztésről, elűzetésről vagy megsemmisítésről beszélünk, mindegyiket ez az eszme vezérelte.
Azért ültettek 60 éve családokat vonatra és kellett elhagyniuk a szülőföldjüket, mert egy nemzetiséghez tartoztak - emlékeztetett Szili Katalin, rámutatva ugyanakkor arra is, hogy a 21. század küszöbén Magyarországon is a rendszerváltás hozhatott olyan változást, amikor "az Alkotmány módosítása mondhatta ki azt, hogy ebben az országban mindenki egyenrangú és a kisebbségek is államalkotó tényezők".
Szili Katalin utalt arra is, hogy a '90-es évek közepétől a 20. század ezen történéseit nem tabuként kezeltük, hanem születhettek már emlékművek, emléktáblák, s "ennek folyamánya az is, hogy 2007. november 16-án a Parlamentben, abban az épületben kértem a magam és a politika nevében bocsánatot, ahol ezeket a szenvedéseket előidéző törvényeket megalkották".
Emlékeznünk és figyelmeztetnünk ma is kell, hiszen "Magyarország mindig is egy nyitott ország volt, ezért számunkra ki kell mondani, hogy a homogén nemzetállam eszménye egy ilyen soknemzetiségű országban elfogadhatatlan" - hangsúlyozta a parlament elnöke. Hozzátette: "semmilyen gyűlöletkeltésnek nincs helye ebben az országban".
Szili Katalin hozzátette: mára egy európai közösségnek is a részeseivé váltunk, amely közösséget szerinte "talán nevezhetünk az igazság közösségének is, ahol minden ember méltósága sérthetetlen".
A házelnök egy parlamenti csengővel ajándékozta meg a község polgármesterét, a helyi német kisebbségi önkormányzat és a német kultúregyesület vezetőjének pedig parlamenti emlékérmet adott át. Schindler László, Bánd polgármestere az ünnepségen elmondta: 60 évvel ezelőtt száz sváb lakost telepítettek ki a faluból, de legalább ugyanennyi állampolgárt raktak vagonokba a környező községekből is; Herendről, Városlődről, Kislődről, Hárskútról és Márkóról. A polgármester az ünnepség résztvevőinek tolmácsolta a falu szülöttjének, Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek az üdvözletét is, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a megemlékezésen.
Az ünnepség végén Szili Katalin koszorút helyezett el a bándi kitelepítettek emléktáblájánál.
Az ünnepség alatt ott volt - a helyszíntől 30-40 méternyi távolságban - tíz egyenruhás magyar gárdista, egyetlen árpádsávos zászlóval. A vezetőjük szerint a kitelepítettek iránti együttérzésből, a megemlékezéssel szimpatizálva jelentek meg Bándon.
A bándi megemlékezést követően Szili Katalin a herendi porcelánmanufaktúrában tett látogatást, majd az azt követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy "érdemes lenne a hungarikumokról jogi szabályozást készíteni".
A házelnök utalt arra is, miszerint tesz lépéseket a térség országgyűlési képviselőivel együtt annak érdekében, hogy a herendi manufaktúra visszakerüljön a nemzeti cégek sorába, a vonatkozó törvény mellékletét képező listára, amely annak a garanciáit biztosítja, hogy a herendi manufaktúra magyar nemzeti vállalkozás, gazdálkodó szervezet maradjon mindig. Szavai szerint "véletlenül se kerüljön a cég olyan helyzetbe, hogy külföldi tulajdonba kerül és esetlegesen a versenyhelyzetben hátrányokat szenvedjen".
Szili Katalin szerint a herendi porcelán "a nemzet büszkesége", s úgy tudott talpon maradni, hogy az állam és az ott dolgozók közös tulajdona, s ma is több mint 60 országba szállítják ezt a hungarikumot.
