Előételek, mártások, levesek, köretek desszertek készültek hajdan a szelídgesztenyefa terméséből. Egy XVI. századból származó francia recept szerint húspótló böjtös napokon előszeretettel használták tojás és sajt helyett - vagy mellette - vagdalt készítéséhez.
A monda szerint Magyarországon Mátyás király korában lett ismert a szelídgesztenye - mint oly sok mindent, ezt is Beatrix királyné hozta magával Itáliából, a "maróni" hazájából.
Mátyás kedvence volt a gesztenyével töltött kappan, de sütve és mézzel édesítve is kedvelt csemege volt.
Ahol nem volt szántóföldi művelésre alkalmas terület, ott a gesztenye lisztje a gabonát és a burgonyát helyettesítette - olvasható a www.gesztenyemarci.hu honlapon.
Egyes vidékeken megaszalták a Közép- és Dél-Európában őshonos gesztenyét, majd fogyasztás előtt gőz fölé helyezett hálóra rakták, ahol megduzzadt és olyan lett, mintha frissen szedték volna.
A sült gesztenye egészséges étek: nincs benne semmi tartósítószer, hozzáadott cukor vagy só, viszont sok rostot és vitamint tartalmaz. Ám az utóbbi évtizedekben sokkal kevesebb gesztenyesütő kis tűzhely látható Budapest utcáin, mint hajdanán - állítólag nem éri meg ezzel foglalkozni.
A hétköznapi és ünnepi étkezésben viszonylag kevesen fogyasztanak ma Magyarországon gesztenyét - pedig töltelékként, köretként vagy levesbetétként jótékonyan színesítené ismét a magyar konyhát.
Mostanában elsősorban desszertek alapanyaga - a jobb cukrászdákban nemcsak püréhez használják fel, hanem nyáron fagylaltot is készítenek belőle.
A mélyhűtött gesztenyepüré tipikus hungarikum: sok hazalátogató magyar szállítja a bőröndjében külföldre ilyen formában ezt a sok országban ismeretlen csemegét.
