Hadrianus a meleg császár
Különleges kiállításon mutatják be Nagy-Britanniában Hadrianus római császár életét, aki nemcsak arról nevezetes, hogy megerősítette a birodalom határait, hanem arról is, hogy nyíltan vállalta homoszexualitását.
2008. január 15. kedd 07:22 - Hírextra
Amikor időszámításunk szerint 117-ben császár lett, Hadrianus első döntése az elődje, Traianus által meghódított Mezopotámia kiürítése volt.
Thorsten Opper, a Hadrianus: Birodalom és konfliktus című kiállítás kurátora szerint erős hasonlóságok lelhetők fel a második századbeli Mezopotámia és a mai Irak helyzete között, és nemcsak azért, mert ugyanarról a területről van szó.
A szakember kifejtette: az új császárnak nem volt más lehetősége, mint a légiók kivonása, mert a gerillaháború miatt a rómaiak lehetetlen helyzetbe kerültek a nemrég meghódított tartományban.
Hadrianus általánosságban is szakított elődje terjeszkedő politikájával, inkább a megszerzett területek védelmére helyezte a hangsúlyt, ezt szolgálta a Hadrianus-fal Anglia északi részén, valamint a Rajna és a Duna mentén húzódó védelmi rendszer.
Az uralkodó magánéletében is eltért a római hagyományoktól: az öröklés érdekében ugyan feleségül vette Traianus unokáját, de ez tisztán politikai házasság volt, nem is született gyermekük.
Noha több elődje is tartott férfi szeretőket, Hadrianus szinte hivatalossá tette a görög Antonius-szal folytatott viszonyát, például együtt ábrázolták a két férfit vadászat közben.
Amikor szeretője 130-ban belefulladt a Nílusba, Hadrianus istenné avatta, és várost alapított a tragédia helyszínének közelében, amelyet Antinopolisnak nevezett el.
A kiállítás anyagát 31 országból gyűjtötték össze, a látogatók egyebek mellett szobrokat, és épületek töredékeit tekinthetik meg.
Kiállítják a császár bronzból készült szobrának fejét is, amelyet 1834-ben találtak meg a Temzében. A szobrot a történészek szerint 122-ben állították fel Londiniumban, amikor Hadrianus a városba érkezett.
Forrás: InfoRadio.hu