Forgalomarányosan a legtöbbet Görögországban, a legkevesebbet Izlandon loptak. A magyarok e téren nem rosszabbak az átlagnál.
Útzárakat építettek falvaik bejáratához karácsony előtt az osztrákok, attól félve, hogy a schengeni határnyitást követően a Keletről jött tolvajok előtt is megnyílt az út. Hamar kiderült, hogy a magyar "szarkáktól" feleslegesen tartottak. Ahogy a nottinghami Centre for Retail Research (Kiskereskedelmi Kutató Központ) 2007. évi "globális bolti-lopás barométer"-ként fordítható című jelentéséből kiderül, a magyarok e téren sem rosszabbak az európai és a világátlagnál. A jelentést a heppenheimi német Checkpoint System (ellenőrzőpont rendszer), a lopásokat gátló berendezéseket kifejlesztő vállat 32 országból begyűjtött adatai is alátámasztották.
A vizsgálódást a nagy barkács-és építőanyag bevásárló központokban folytatták (amilyenek nálunk a Bauhaus, Baumax, Bricostore, Obi stb.), ahol főként műszaki cikkeket árusítanak. Első negatív megállapításuk, hogy a világon 2007-ben 72 milliárd 424 millió eurónyi barkácsárut és építőanyagot vittek el kiegyenlítetlen számla nélkül, ami a teljes forgalom 1,36 százalékával volt egyenlő. 2006-ban az arány hajszállal kevesebb, 1,34 százalék volt.
Európában is hasonlók ezek a mutatók: 2007-ban a teljes forgalom 1,26, 2006-ban 1.24 százaléka tűnt el számlázatlanul, viszont 2002-ben még ennél jóval magasabb volt az arány, elérte az 1,45 százalékot.
Közép-Európában, a hét "új" csatlakozó államban csaknem pontosan megmaradt a korábbi szint: a 2006. évi 1,35-ről csak 1 századdal, átlagosan 1,36-ra romlott. Magyarországon viszont a korábbi, kissé magasabb (2006-ban 1,38 százalék) szintről 2007-ben 1,35-re csökkent.
A világon a legjobb mutatókkal e téren Svájc büszkélkedhet, ám a globalizáció oda is betürmekedett: Európában náluk emelkedett a legnagyobb mértékben az eltűnt termékeknek a korábbi évek lopásaihoz viszonyított aránya, 0,92-ről 0,96 százalékra 2007-ben. A legrosszabb a barkácsáruházi morál Észak-Amerikában, ahol a 2006-os 1,48 százalékról egy év alatt 1,52-re nőtt ez az arányszám.
A lopások elkövetőinek a megoszlását is igyekeztek megállapítani a jelentés készítői. Ám azt is csak az adott körben és csak Európában vizsgálták. Úgy találták, hogy azok 48,5 százalékát a vevők, 28,6 százalékát az alkalmazottak, 6,9 százalékát a szállítók követték el. A teljességhez hiányzó 16 százalék okaként a cégek belső rendezetlenségét, például a könyvelés hibáit jelölték meg. A legtöbbet eltulajdonító vevők a görög kereskedőket károsították meg, a vásárlók legkevesebbet Izlandon loptak.
Magyarországon a vevők e téren is becsületesebbnek bizonyultak az európai átlagnál, mert a hiányoknak csak 42,6 százalékáért okolták őket a kutatók, viszont az alkalmazottakat annál inkább (35 százalékban). A kifizetetlenül eltűnt áruk 16,2 százalékáért Magyarországon is a vállalatok belső hibáit, az ellenőrzés gyengeségeit tették felelőssé, a szállítás során pedig a teljes hiány 6,2 százaléka vált "köddé".
