Ez azt jelenti, hogy 2010 végéig a térségben élő farmerek és pásztorok 80 százalékának sikerül szállást adnunk" - írta az Új Kína hírügynökség helyi kormányzati hivatalnokokat idézve.
A kínai kormány több mint 1,3 milliárd jüant (31,5 milliárd forintot) költött az utóbbi két évben arra, hogy "a farmerek fából és vályogból készült hajlékaikból téglaházakba költözhessenek, a nomád pásztorok pedig letelepedhessenek" - olvasható az írásban.
Peking szerint a tibetiek letelepítése nem csak Tibetben (Xizang Zizhiqu), hanem a szomszédos Szecsuán (Sichuan) és Csinghaj (Qinghai) tartományokban is az életkörülmények javítása, valamint a környezet hatékonyabb védelme érdekében történik.
Az áttelepítés azonban gyakran a pásztorok állatainak levágásával jár, az eddig nomád életet élő embereket rosszul felépített szálláshelyekre költöztetik, ahol az iskolai végzettség hiánya miatt képtelenek munkát találni - mondta tavaly a Human Right Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet.
Másokat erőszakkal űztek el egykori lakóhelyükről, hogy különböző állami beruházásoknak, többek között utaknak és víztározóknak teremtsenek helyet.
A kínai néphadsereg 1950-ben foglalta el Tibetet, azóta Peking irányítja e távoli régiót. A világ legmagasabban fekvő területének vallási vezetője, a dalai láma 1959-ben, egy elbukott felkelés után menekült Indiába. A kínai kormány továbbra is korlátozza a tibeti vallási törekvéseket, különösen a dalai láma iránti tisztelet megnyilvánulásait üldözi.
