Újra dübörög a Kugli
A Kugli együttes a 70-es évek végén volt népszerű, a szegénységből erényt kovácsolva díszletként a kor jellegzetes tárgyait rakták fel a színpadra. A régi csapat újra összeállt, a banda dobosával Gönczy Gáborral azt követően beszélgettünk, hogy a Pont Fm
2008. január 18. péntek 07:30 - Pór Károly
Az újrakezdés érdekessége, hogy az együttes tulajdonképpen az eredeti felállásban folytatja, kiegészülve Dudinszky Zoltán billentyűssel, illetve az azóta elhunyt énekes, Bíró György posztján a fia, ifj. Bíró György szerepel, aki hangban és külsőben is felidézi édesapját. Gönczy Gábort a banda terveiről kérdeztük.
Egy ’70-es évek végén működő zenekart mennyire nehéz 30 évvel később feléleszteni poraiból? Miért éppen most döntöttetek úgy, hogy újra a húrok közé csaptok?
A rockzenekarok számai –főképp a mi időnkben- mindig valamilyen üzenetet hordoznak magukban. Úgy gondolom, hogy a mi számaink üzenetei ma is rendkívül aktuálisak, ezért szerveződtünk újjá. Másrészt annak idején nem volt lehetőségünk lemezkiadásra, ezért most szeretnénk ezt pótolni, hogy legyen valami maradandó is a banda után. Ami a nagy előnyünk, hogy én azóta is a szakmában maradtam, hogy a Kugli feloszlott, és most biztosítani tudom a próbákhoz és a lemezkiadáshoz elengedhetetlen technikai hátteret, a stúdiókörnyeztet.
Mik a konkrét terveitek? Új dalokat is fogtok játszani, vagy csak a régieket?
Elkészült az első lemezünk, ami február 22-én fog megjelenni, és ugyanezen a napon Rákospalotán a Csokonai Művelődési Központban este fél kilenctől lemezbemutató koncertet tartunk. Most erre készülünk.. Ebben az évben 20-30 koncertet tervezünk, nyáron elképzelhető, hogy fesztiválokon is fellépünk, és a közel 40 saját számunkból összesen három nagylemezt szeretnénk készíteni. Új dalokat egyelőre nem tervezünk.
Milyen közönségre számítotok? Azokra a rajongókra, akik már annak idején is csápoltak a koncertjeiteken, vagy szerinted a mostani fiatalok számára is lehet mondanivalótok? Az akkori számokat mennyire kell áthangszerelni a mai igényeknek megfelelően?
A Kugli története
A Kugli együttes egy magyar rockegyüttes, 1969-ben alakult, a következő tagokkal:
Reck Lajos dob, Vrana Tamás basszus, Pelles Pál billentyű, Kudász Ferenc gitár, Kondella Ferenc ének, Baranyai István gitár felállásban. Ez a csapat 1972-ben megszűnt. 1980-ban élesztették újjá, az alapfelállásból ekkor csak Vrana Tamás játszott benne. Országszerte számos fellépésük volt, Újpesten klubot tartottak fent. Sok sikeres koncertet rendeztek a Budai Ifjúsági Parkszinpadon is. Zenéjüket egyedi szövegvilág, formabontó zenei megoldások jellemzik.
Az együttes nagy hangsúlyt fektetett a színpadképre, a számokat külön jelenetek, előre megírt dialógusok kötötték át.
Jelenlegi tagok:
Gönczy Gábor – dob
Gönczy László – gitár
Vrana Tamás – basszus
ifj. Bíró György – ének
Dudinszky Zoltán – billentyű
Korábbi tagok:
Bíró György – ének
Major László – gitár
Fő slágerek: Alsó tízezer, Rab vagyok, Masszív asszony, Jó Anyám
Régen sem voltunk divat-együttes, és most sem leszünk azok. Néhány száz fős rajongótáborunk volt, de ők mindenhova elkísértek minket Nyíregyházától Kaposvárig. Most is erre számítunk, és úgy érezzük, hogy a mai fiatalokat is meg tudjuk szólítani számainkkal, ugyanis azok teljesen megfelelnek a kor elvárásainak, vagyis nincs szükség áthangszerelésre. A fiatalok érdeklődését pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy október 12-én egy ingyenes utcai koncertet tartottunk (ez volt az első fellépésünk az újraindulás óta), melyre a nagy hideg ellenére is közel 400 ember volt kíváncsi, köztük sok fiatal. Egyébként még engem is érnek meglepetések. Múltkor egy barátom felhívott Békéscsabáról egy koncertről, ahol egy zenekar Kugli számot játszott, ez is mutatja mennyien emlékeznek ránk.
A Kugli egyik jellegzetessége volt, hogy a színpadra díszletként a kor jellegzetes tárgyait raktátok fel, illetve hogy a számokat monológokkal kötöttétek át, ezzel is egyfajta üzenetet sugallva. Ez most is így lesz? A fiatalok megértik majd az üzeneteket? Igen, a dalainkhoz mindig próbáltunk kapcsolni valami olyat ami elgondolkoztatja a rajongókat, aminek a segítségével ki tudjuk fejezni a véleményünket, a kritikánkat. Ilyen elem volt például az a szárítókötél, amit kifeszítettünk a koncertjeinken és rá ruhákat aggattunk, így jelezve, hogy kiteregetjük a szennyest. Aztán a másik ilyen elem volt, amit használtunk, az a három halvány lepedő: egy piros, egy fehér és egy zöld. Ezzel azt próbáltuk sugallni, hogy kifakultak a színek, és meg kellene erősíteni őket. Most is szeretnénk üzenni a számainkkal, koncertjeinkkel. Szerintem az üzeneteket a fiatalok is megérthetik. Például a lemezbemutató koncertünkre a belépő egy receptre van rányomva, amire a belépő ára mellé azt írtuk: vizitdíj. Ezt az üzenetet bárki megértheti, de igazából nem is az a fontos, hogy mindenki ugyanazt a jelentést tulajdonítsa neki, amit mi. Ha el tudjuk gondolkodtatni egy kicsit az embereket, akkor már elértük a célunkat.
Az a tény, hogy az együttes énekese Bíró György már nem állhat mikrofon mögé, mennyire nehezítette meg az újjáalakulást? Gyuri sajnos már nincs közöttük, ezért sokat gondolkodtunk azon, hogy ki lehet helyette az új énekesünk. Én tartottam a kapcsolatot Gyuri feleségével és ő mondta, hogy a fiuk ismeri minden számunkat, így kézenfekvőnek tűnt, hogy ő énekeljen. Remekül bevált a kis Gyuri, nagyon olyan, mint az apja volt. Egyébként annyi változás történt még, hogy Dudinszky Zoltán személyében lett egy új billentyűsünk, míg az egyik gitárosunk Major Tamás már nem folytatja velünk a zenélést.
Beszéltél már az ez évi terveitekről, de mi lesz jövőre? Hosszútávon minden attól függ, hogy milyen lesz a fogadtatás idén. Nekünk már nem a megélhetésünk függ a zenéléstől, de amíg zenélünk, addig nagyon komolyan is vesszük. Ez viszont csak akkor működhet, ha van igény a zenénkre. Szóval egyelőre csak erre az évre tervezünk, de még bármi megtörténhet.