A hatfüzetnyi, mintegy 370 oldalas feljegyzést a kiadó változatlanul adja közre. Az írásokból sokkal inkább a vívódó, a nyelvvel és az öniróniával egyszerre játszó és küzdő szerző arca tárul elénk. Az írás sokkal inkább munkanapló, mint személyes feljegyzések gyűjteménye. A lapokon novellaötletek, íráskezdemények, egy-egy formálódó mesealak neve, olvasmányokhoz, rádióműsorokhoz fűzött megjegyzések, baráti látogatások, telefonbeszélgetések utáni benyomások szerepelnek, de a természethez közel álló író kisszékelyi házukban való tartózkodásai alatt a madarakról, fákról is írt bejegyzéseket.
A Művészetek Palotája tavaly április 30-án „Erdei dalnokverseny – hommage à Lázár Ervin” címmel emlékezett a magyar irodalom egyik legangyalibb humorú gyerekkönyv-szerzőjére. 2008-ban is folytatódnak a Bogármese-előadások a KFKI Kamarabalett és a Magyar Nemzeti Balett közös produkciójában – e táncszínházi mese szintén Lázár Ervin (és Lázár Zsófia) írására épül. A kisfiú meg az oroszlánok, a Bab Berci kalandjai, A manógyár, a Berzsián és Dideki, a Hapci király, A hétfejű tündér és más remekművek szerzőjének a Naplón keresztül új arcát ismerhetjük meg. Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-jutalomban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, 1996-ban kapott Kossuth-díjat.
