Átpolitizált társadalom

Egyre több olyan ügy kerül a bíróságokra, amelyeknek politikai következménye van - tette hozzá az elnök, megjegyezve: a társadalom megosztottsága miatt nem tud olyan döntést hozni a bíróság ezekben az ügyekben, amely mindenkinek megfelelne.

Néhány bírósági döntés így a viták kereszttűzébe kerül - vélekedett Lomnici Zoltán. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az évi 400 ezer peres ügynek (a teljes ügyforgalom 1,3 millió) az átpolitizáltság miatti vitatott esetek még ezrelékekben is alig kifejezhető részét teszik csak ki. Az elnök rámutatott arra, hogy a politikalag motivált ügyeket a bíróságok kizárólag szakmai ügyekként kezelik.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: három független intézmény 22 kutatója féléves munkával áttekintette a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységét, s egybehangzóan azt állapították meg, hogy a bíróságok "ilyen körülmények között is megtartották a függetlenségüket és a pártatlanságukat".

Lomnici Zoltán utalt arra is, hogy a politikusok az elmúlt öt esztendőben távol tartották magukat a bírósági ítéletek minősítésétől, s a bíróságok számára fontos "a politikusok mértéktartása". Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a bíróságok költségvetését, a kormány javaslatára, a parlament állapítja meg, tehát "abba, hogy hány bírót lehessen felvenni, s milyenek a működési feltételek, már a politika bele tud szólni a költségvetés révén, egyébként nem".

Valóban vannak és mindig is lesznek olyan ügyek, amelyek politikai szempontból érdekesek, vitathatóak és foglalkoztatják a közvéleményt, de azt szeretnénk elérni, hogy a lakosság ezekben a kérdésekben tisztán lásson, reális képet kapjon - mondta Lomnici Zoltán.

Kovács Tamás, legfőbb ügyész a sajtótájékoztatón halaszthatatlannak nevezte az ügyészségi etikai kódex megalkotását, majd utalt arra, hogy egyes vélemények szerint az ügyészségekről szóló törvényt is újra kellene kodifikálni. A legfőbb ügyész kulcsfeladatnak nevezte az ügyészeknek az uniós közösségi jogot illető képzését és továbbképzését, valamint az "idegen nyelvű kommunikációs készségüknek a fejlesztését".

A legfőbb ügyész ugyancsak kulcskérdésnek tartja az utánpótlás kiválasztását is, s szerinte ma már az ügyészségeken egy-egy üres álláshelyre 15-20 felkészült, nyelveket is beszélő fiatal diplomás jelentkezik.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is az utánpótlást tekinti hivatásukat illetően különösen fontos kérdésnek, ugyanis szerinte az ügyvédségnél egyre nyilvánvalóbb a kényszerből ügyvédjelöltté válás. Mint mondta: míg a bíróságok, ügyészségek a néhány üres helyre kiválasztják a sok jelentkező közül a legalkalmasabbakat, a kezdők döntő többsége számára nem marad más, mint hogy kényszerből ügyvédjelöltek lesznek.

Valahol ugyanis a hároméves, szakvizsgára felkészítő joggyakorlatot el kell végezniük, s az ügyvédi kamara ezen a szabad foglalkozású, független pályán nem tűzheti ki célul a létszámstopot, "ennek még a felvetése is erkölcstelen és alkotmányellenes lenne" - hangsúlyozta Bánáti János. Közlése szerint jelenleg tízezer ügyvéd és ötezer jelölt dolgozik (a bírói kar létszáma 2800, az ügyészégé 1600 fő), s ez a szám egyre emelkedő tendenciájú. Megjegyezte: az ügyvédségnél ugyanis nincs nyugdíjba menetel és létszámstop, a jelöltek pedig előbb-utóbb szakvizsgát tesznek.

Bánáti János szerint azt kell törvényes, alkotmányos eszközökkel biztosítani, hogy a jelölt három év alatt tényleg tanulhasson, képezzék. Álláspontja szerint a kamarának meg kellene adni például azt a jogot, miszerint olyant ne tűrhessen el, hogy egy ügyvéd 7-8 jelöltet is alkalmazzon egyidőben, mert nyilván képtelenség, hogy egyszerre tudja képezni és felkészíteni őket a szakvizsgára, a hivatásra. A jelölteket illetően a minőségi képzésre kell helyezni a hangsúlyt - mondta az országos kamara elnöke.