Magyarázata szerint a minden iskolára érvényes teljesítménymutatókat központilag úgy dolgozták ki, hogy azoknak a kistelepülési iskolák csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem képesek megfelelni. A kötelező osztálylétszámot például olyan magasan határozták meg, hogy annak egy kistelepülésen eleve nem tudnak megfelelni.
"Ez az oktatáspolitika elbújik a spórolás politikája mögött, (...) a pedagógusok kötelező óraszámát is azért kellett felemelni, hogy ki lehessen vonni mintegy 31 milliárd forintot a közoktatásból - hangoztatta Kerpen Gábor.
Szavai szerint az a mód, ahogyan a pénzkivonás megtörtént, a települési iskolákat érintette a leghátrányosabban. A PDSZ elnöke szerint egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy a kisiskolák oktatási színvonala rosszabb lenne mint a nagyobb településeken lévőké. Éppen az Oktatási Minisztérium által megrendelt kutatás bizonyította, hogy átlagosan nincs jelentős eltérés - mondta.
"A finanszírozás rendszerét kellene úgy átalakítani, hogy az tekintettel legyen a kistelepülések méretére, ennek megfelelően az elérhető átlagos osztálylétszámokra, illetve a kistelepülések eltérő igényeire is" - hangoztatta.
Barlai Róbertné, a Független Pedagógus Fórum vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a jelenlegi oktatáspolitika nemcsak a finanszírozás csökkentésével tolja afelé a kistelepüléseket, hogy bezárják az iskoláikat, hanem azzal is, hogy társulásokba kényszeríti őket.
"Többletfinanszírozásokhoz jelenleg csak úgy lehet jutni, ha a kistelepülési iskola intézményösszevonásban működik közre, vagy intézményfenntartója valamilyen kistérségi társulásba lép be" - mondta.
Rámutatott: az elkövetkezendő tíz évben csak európai uniós fejlesztési források lesznek a közoktatásban, csakhogy ezeken az uniós pályázatokon is elsősorban a mesterségesen létrehozott térségi integrációs képzési központok tudnak majd eredményesen pályázni, és ha a helyzet továbbra sem változik, a kisiskoláknak ezeknél a pályázatoknál sem lesz sok lehetőségük.
