A szegedi Móra Ferenc Múzeum pénztörténésze a hatvanas évek óta szenvedélyes kutatója és gyűjtője a Himnuszhoz köthető emléktárgyaknak, dokumentumoknak. Gyűjteményéből számos könyvet, kiadványt, több mint harminc érmét, hanglemezeket, kottákat, bélyegeket láthat a közönség a szentesi múzeumban.
Az érdeklődők megtekinthetik például a Csúcs Ferenc által 1943-ben készített "Isten, áldd meg a magyart" feliratú Kölcsey-érmet, mely a szakértők szerint az egyik legszebb Himnusz-relikvia, de kiállítják azt az a gipszmintát is, amely alapján kiöntötték a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc emlékére legyártatott aranyérméket.
Nagy Ádám a tárlat kapcsán elmondta: a magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le. Emlékeztetett arra, hogy az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset írattatni, de a költőfejedelem nem vállalta a feladatot. Kölcsey Ferenc művét először a közelmúltban, 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá azáltal, hogy az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás - tette hozzá.
A kiállítás nemcsak a hivatalos nemzeti költeményről emlékezik meg, hanem a Széchenyi-himnuszról vagy például a Ferenc József tiszteletére írott himnuszversről is információkat kaphatnak az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeumban.
A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
