Nem látják a zászlótól az Erdőt

Az ügy előzménye, hogy a Gárda a múlt héten tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy Keszthelyen új irodát nyit, és ennek alkalmából ünnepélyes keretek között zászlót szentel a helyi káplán közreműködésével. Simon Gábor katolikus pap vállalta a szentelést, és ez jó okot szolgáltatott több szervezet, és a roma politikusok tiltakozására is.

A Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Teleki László, MSZP-s országgyűlési képviselő és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke által jegyzett levelet a Püspöki Konferencia elnökének, dr. Erdő Péter bíboros prímásnak küldték el, és ebben keményen kritizálják a gárdista rendezvényen való egyházi szerepvállalást. Mint írták: „A magyarországi cigányságot megdöbbenti az újabb kooperáció az Önök egyházának egyes tagjai és a rasszista félkatonai szervezet között.” Kolompárék felhívták a figyelmet arra is, hogy II. János Pál pápa a keresztények bűnei miatt tett bocsánatkéréséhez méltatlan lenne a zászlóavatás.

A várakozásokkal ellentétben most meg is történt az egyház elhatárolódása: Márfi Gyula veszprémi püspök úgy nyilatkozott, hogy a Gárda társadalmi megosztó-szerepe miatt nem vehet részt Simon Gábor a szentelésen. Ezt maga a káplán is elismerte a sajtóhoz eljuttatott szűkszavú közleményében, miszerint: „A szombatra meghirdetett, a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban tervezett zászlószentelés, melyet a Magyar Gárda keszthelyi tagjai kértek, nem történik meg.”

Egyenruha és reverenda: harmadik típusú találkozások

Ez nem az első eset, hogy egyházi személyek megjelentek a Gárda rendezvényén, hiszen már megalakulása, a tavaly augusztus 20-án a budai várban tartott fogadalomtételi ceremónia is papi segédlettel történt. Akkor dr. Dévényi Ferenc katolikus pap áldotta meg a szervezet zászlóját, és ezt a lépést mind egyházközeli, mind baloldali körökből bírálták. A Katolikus Egyház a civil szervezetek nyomása ellenére sem feddte meg Dévényit, mivel magánakciónak minősítette a rendezvényt, és álláspontjuk szerint a pap nem hivatalos minőségében járt el a szenteléskor.

Hasonló hullámokat vetett a kerepesi Frajna András plébános megnyilatkozása is, aki Advent első vasárnapján a szentmise előtt és után is többes szám első személyben beszélve a Gárdáról, buzdította a híveket az ominózus felvonuláson való részvételre. Ennek az esetnek külön pikantériája, hogy eközben a település polgármestere, Franka Tibor arra kérte a sajtó és a lakosság részéről érkező nyomás miatt a Gárdát, hogy ne jöjjenek az iskolai erőszak elleni kerepesi demonstrációra biztosítani. (Ezt a kérést Vonáék teljesítették, legalábbis szervezett formában nem voltak jelen.)

A Református Egyházat is érte kritika gárdista szerepvállalás miatt. Ifjabb Hegedűs Lóránt 2007. október 23-án elmondott beszéde kapcsán marasztalták el sokan a reformátusokat, ugyanis a Szabadság téren elhangzott szónoklat a Nemzeti Őrsereg és a Magya Gárda egyenruhásainak gyűrűjében hangzott el. Hegedűs – egyébként Szabó Dezső egyházkritikai megjegyzéseit is felvonultató – beszéde belső berkekben szintén felháborodást váltott ki, és Bölcskei Gusztáv eljárást kezdeményezett a lelkész ellen a Dunamelléki Egyházkerületnél. A procedúra egyelőre megrekedt, mivel a vizsgálatot folytató Horváth György jogtanácsostól elfogultság látszata miatt elvették az ügyet. Bölcskei fellépését azzal indokolta, hogy az egyház nem állhat társadalmat megosztani képes szervezetek mellé, hiszen minden állampolgárt egyaránt képviselniük kell.