Amiben már népszavaztunk

1989. november 26. - Az SZDSZ kezdeményezésére zajlott az első népszavazás a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget. Az első országos ügydöntő népszavazáson - amelyet a négy igenes népszavazásként tart számon a köznyelv - a választópolgárok 58,03 százaléka vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt.

1990. július 29. - A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.

1997. november 16. - A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka vett részt és a résztvevők 85,33 százaléka szavazott igennel. (Az összes választásra jogosult 41,49 százaléka szavazott igennel, amelynek alapján a népszavazás eredményes volt.)

2003. április 12. - A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka, az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

2004. december 5. - A sorrendben ötödik országos, ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáró döntöttek a szavazók. A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámolás után az első kérdés esetében az igen és nem szavazatok aránya 65,02/34,98 százalékról 65,01/34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57/48,43 százalék maradt.

A hatodik országos népszavazást a Fidesz 2006. októberi kezdeményezése nyomán az Országgyűlés 2007. december 17-ei határozatában rendelte el. Az Alkotmánybíróság 2008. január 22-én elutasította az országgyűlési határozatok elleni kifogásokat.

A 2008. március 9-én megtartandó népszavazáson szereplő három kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"