A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy pénteken az Akadémia székházában információs napot rendeznek a magyar kutatók számára, hogy tájékoztassák őket azokról a " technikai részletekről, amelyet egy pályázónak célszerű tudni."
"Ismertetjük a pályázat tudománypolitikai motivációit, azt, hogy miért született, mi a célunk" - emelte ki Kroó Norbert.
Ismertetése szerint az Európai Unió VII. keretprogramjában (2007-2013) az alapkutatások kerültek előtérbe.
"A jelenleg alkalmazott technológiák lehetőségei kimerülőben vannak. Új ötleteken alapuló technológiákra van szükség, ezek pedig főleg az alapkutatások révén születhetnek" - hangsúlyozta Kroó Norbert.
E célból indította az unió az alapkutatások támogatását célzó Ideas (Ötletek) elnevezésű programot. 2007-ben az Európai Kutatási Tanács a fiatal kutatók számára írt ki egy pályázatot. Összesen 9167-en jelentkeztek, végül 280-an kaptak támogatást, köztük 8 magyar.
"Ez egy fantasztikus dolog" - emelte ki Kroó Norbert, hozzátéve, hogy a nyolc magyar kutatóból "hat itthon, kettő pedig külföldön kívánja a projektjét realizálni".
Ismertetése szerint az Európai Kutatási Tanács most mintegy 20 ezer pályázatra számít. Ezeket két fordulóban bírálják el, az elsőben a kutató korábbi tudományos tevékenységét - publikációit, hivatkozási mutatóit vizsgálják, a másodikban pedig magát a pályázatot veszik górcső alá.
Ötszázhúsz millió euró áll a rendelkezésre. A természettudományos projektek támogatására a keret 45 százalékát, az élettani kutatásokra negyvenet, míg a társadalomtudományos pályázatokra 15 százalékot kívánnak fordítani.
"Legfeljebb öt évre biztosítjuk a támogatást. Míg a fiatal kutatók maximálisan 2 millió eurót kaphattak, a szeniorok 2,5 milliót. Ám ha olyan drága berendezésre van szüksége valakinek, amely indokolt a kutatásokhoz, s csak így szerezhető be, akkor az összeg 3,5 millióig is elmehet. A kutató gyakorlatilag szabadon gazdálkodhat a pénzzel azon a projekten belül, amellyel pályázott" - ismertette Kroó Norbert.