Csak az a két kupola marad érintetlen, amely múzeumként működik - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az obszervatóriumot 1891-ben alapította XIII. Leó pápa, akit érdekeltek a csillagok és azt is cáfolni akarta, hogy az egyház ellensége a tudomány fejlődésének. A csillagvizsgáló 1935-ig a Vatikánban, a Torre dei Ventiben (Szelek tornya) működött. Ekkorra azonban Róma fényszennyezettsége olyan nagy lett, hogy gátolta a kutatást. XI. Pius pápa a castelgandolfói nyári palotát jelölte ki új székhelyül. Ekkor építették meg a két kupolát, a kornak megfelelő modern csillagászati eszközökkel. Nemzetközi ismertségre az obszervatórium akkor tett szert, amikor 1969 júliusában VI. Pál pápa onnan figyelte a Holdat, amelyre leszálltak az első amerikai űrhajósok.
Az új obszervatórium másfél kilométerrel távolabb rendezkedik be egy volt női kolostorban, amelyet restaurálnak és kibővítenek. Ide kerül a több mint 20 ezer kötetes könyvtár és az értékes meteoritgyűjtemény, valamint a csillagászok lakószobái.
José Funes jezsuita szerzetes, az obszervatórium igazgatója szerint az új helyen jobban elférnek, bár szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a pápai palotában dolgozhattak eddig.
