Kovács Tibor, a múzeum igazgatója bevezetőjében elmondta: néhány hét alatt kellett gondoskodniuk egy új, az évet méltóképpen megnyitó kiállítási anyag létrehozásáról. Így hívták föl a figyelmüket a Saphier-gyűjteményre, amelynek kvalitásait, különlegességét a bemutatásra megfelelőnek ítélték.
Megnyitójában Jókai Anna író elismerte, ha kérdezik, van-e női festészet, női irodalom, női művészet, őszintén kell válaszolnia: szerinte nincs. Női sajátosságok természetesen léteznek, ezek színezik a művészeti eredményeket, de nem maguk az eredmények.
Hozzátette, a női jelzőben érez valami lekicsinylést, amelynek ellentéte a harcos, erőszakos feminizmus, az a mentalitás, amely hamisan értékeli jobbnak a női teljesítményeket. Úgy véli, csak jó és nagyon jó, vagy rossz alkotások vannak, bármely művészeti területen.
Jókai Anna szerint is Saphier Dezső, a gyűjtemény tulajdonosának érdeme, hogy ezek a képek, amelyek különösen viharos korban, a XIX. század fordulóján és a XX. század első felében keletkeztek, megmenekültek az enyészettől.
A múzeum írásos összegzésében rámutatott arra: a tárlat nem akar végleges választ adni arra a kérdésre, van-e női művészet, elhatároló jellegzetességekkel, de lehetőséget teremt a továbbgondolásra és felkínál egy érdekes nézőpontot.
Mint írták, a képek kvalitása változó, fontos azonban, hogy megmaradtak. Saphier Dezső avantgárd lendülettel, elszántsággal kereste azokat a műveket, amelyekről tudta, hogy a művészettörténeti kutatások eddig mellőzték őket. Így hozta felszínre a női festők több száz szereplős eltűnt világát.
Gálig Zoltán művészettörténész kiemelte: a festőnők alkotásainak témakörei kötődnek a képzőművészet hagyományaihoz, ennek ellenére beszélhetünk "női ikonográfiáról", tekintetbe véve a szokásos témák egyéni megoldását.
"A női kézírás más, mint a férfiaké. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a készülő festmény +neme+ már a palettán eldől, még akkor is, ha az ösztönös kézmozgást elfedi a tanultság, a tervezettség.
Természetesen az egyik, minket leginkább foglalkoztató kérdés, hogy miként látta magát, nemi identitását a nő, aki eddig szereplő, motívum volt a férfiak festményein" - tette hozzá.
