Rétvári és az Albert-házaspár: egyre erősödő felvezetés

Orbán visszafogott háttér előtt, „a felelős döntés”-feliratú pulpitusról nyilatkozott. Rövidre nyírt haj, jellegtelen, szürke öltöny: a minimalizált külsőségek a beszéd tartalmára kívánták terelni a nézők figyelmét. A puritán elnöki kinyilatkoztatásra.

Ezt azonban megelőzte egy kis belső dicséret: Rétvári Bence tegnapi sikeres szereplését méltatta a pártelnök. Mint ismert, a KDNP jelöltje, akit a Fidesz is támogatott, az elhunyt Deák András választókerületében kiírt időközi szavazáson indult. A kormánykoalíció Lakos Imrét indította, míg az MDF Csapody Miklóssal próbálkozott: Rétvári mégis fölényesen nyert, 38 százalékos részvétel mellett a voksok 67 százalékát söpörte be, míg Lakos ennek a harmadát sem érte el. Orbán rámutatott, hogy bár meg kell második fordulót tartani, ez a részvételi arány akkor is kiemelkedő egy időközi választáson.

Az "osztályfőnöki dicséret" után egy újabb, még előkészítési fázisban lévő népszavazás került a célkeresztbe. A Fidesz törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez februárban a társadalombiztosítási rendszer átalakításáról. Az elnök szerint ha ez a nem ér célt, akkor ősszel az Albert-házaspár kezdeményezése futhat be, vagyis, ahogy hangsúlyozta: mindenképp lesz a TB-ről népszavazás. Sőt, egy oldalvágással védelmébe vette az akciózó házaspárt is, miszerint ők nem a szocialisták szekerét tolják, ahogy azt egyesek feltételezik, hiszen az üzleti biztosítók eltörléséért küzdenek.

Heroikus küzdelem a hazugságok ellen

Ezután rátért megnyilatkozásának alapvető okára, legfontosabb témájára: a március 9-ére kitűzött háromigenes népszavazásra. (Érdekes, hogy a a rendszerváltás megelőző, az SZDSZ megerősödését hozó négyigenes népszavazás mintájára nevezte el ezt a kezdeményezést is Orbán. Bár inkább itt arról lehet szó, hogy a Fidesz által helyesnek tartott döntést próbálják már az elnevezéssel is propagálni.) „Nem lehet tovább együttélni a kormányzati hazugságokkal” - ütött meg keményebb hangokat Orbán.

S ez a hazugság-terminus végigkísérte beszéde hátralevő részét. Az ismétlésekkel egyértelmű szándéka volt a hiteltelen kormány és az igazat cselekvő és mondó ellenzék közti kontraszt nyomatékosítása. „A változások első lépése” - hangsúlyozta Orbán a népszavazásról, majd hozzátette, hazánk a lejtőn csúszik lefelé. A Fidesz célja ezért nem is lehet más, mint egy érvényes és eredményes voksolás, fölényes igen-diadallal.

A nemzetek versenye és a mélybe zuhanó gépkocsi rémképe

Innentől kettős kommunikációs cél hatotta át Orbán beszédét: egyfelől kiadta a legfontosabb marketingutasításokat a személyesen jelenlévő Fidesz-fejeseknek, másfelől az ország népének is üzent. Igyekezett ugyan pontokba szedni üzenet, ennek ellenére nem tagolta rendesen mondandóját, meglehetősen nehéz egymástól elválasztani az egyes tételeket. Néhány gondolatot azért érezhetően aláhúzott. Az első ilyen kulcsmondat szerint: „a népszavazás nem pártkérdés.” A szlogennek is beillő tézissel arra kívánt rávilágítani az elnök, hogy a március 9-én eldöntendő kérdésekben pártszimpátiától függetlenül minden választópolgárnak meg kell nyilvánulnia.

Ezt a meglátást boncolgatta tovább, amikor a 21. század két legfontosabb kérdésének nevezte az oktatás- és egészségügyet. Egy nemzetek közötti versenyt is vizionált a pártelnök, szavai szerint a „szellemi minőség”, és az „állampolgárok egészsége” alapján méretik meg magukat az országok. A meglehetősen furcsa, imperialista verseny felidézése után Orbán újra kormánybírálatba csapott: a gazdasági deficit a hazugságok eredménye, ezért nem fejlődünk jelenleg. Továbbá semmi sem megy magától, az autó sem önállóan zuhan a szakadékba, valaki mindig ül a volánnál.

Patetikus zárás: Magyarország mégis megmenthető

A félreérthetetlen gondolatpárhuzam után újra a hazugság-motívum bukkant elő, hiszen a felelős döntés az elnök szerint épp ezek megállítása. Kis kitérő: tolvajok pedig mindig voltak, csak tenni kell ellenük. S akkor csattant az újabb, jól megkomponált frázis: „Eljött az ideje, hogy komolyan vegyük önmagunkat.”

A zárórészben patetikus nézőpontot tett magáévá az elnök: eszerint a három konkrét döntés egy nagy szimbolikussá áll össze majd össze. S ez a jelképes akaratnyilvánítás a változás korszakának lészen nyitánya. Végül: fel lehet emelni Magyarországot, de ehhez az elnök „odaadó, kitartó és eredményes munkát” kért a képviselőktől. Himnikus zárás: menjetek és vigyétek el az emberekhez a politikai üzenet mellett a reményt, a jövőt is.

Mérlegen az elnöki mérleg

Ha Orbán mai beszédét akarjuk értékelni, nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy az elemzők szerint a márciusi népszavazás bár egyértelműen az igenek győzelmét hozhatja, érvényesség szempontjából igencsak pengeélen táncol. Ennek megfelelően a pártelnök célja nem is lehetett más, mint egyszerű, markáns üzenet közvetítése, a hezitálók mozgósítása, a népszavazás egész lakosságot érintő súlyának megfogalmazása. A retorika letisztultság, a didaktikus stílus ezt támasztja alá, mint ahogy annak hangsúlyozása is, hogy a népszavazás nem pártkérdés. A szórványosan jelentkező, ám igencsak kemény kormánykritika pedig kimondottan is az MSZP-SZDSZ otthonmaradásra szólító kampánya miatti, mintegy ellenoffenzívaként értelmezhető.