Az amerikai elnökválasztásnak természetesen lesz valamilyen hatása Irakra, mert vannak különbségek abban, hogy a különböző jelöltek miként közelítenek az iraki helyzethez. De ez a különbség csak technikai jellegű, de ez a stratégiában nem jelent olyan változást, ami jelentősen befolyásolná az iraki biztonsági helyzetet - mondta Labíd M. Abbávi a távirati irodának.
A külügyi államtitkár nem gondolja, hogy az elnökválasztás eredményeként az amerikai csapatokat a közeljövőben kivonnák Irakból, még akkor sem, ha a demokraták kerülnek hatalomra. Szerinte bárki nyeri a választást, az amerikai érdeket képviseli majd, ez pedig nem más, mint hogy Irak demokratikus, egységes és Amerika-barát legyen.
Abbávi kitért arra, hogy a közeljövőben kétoldalú megállapodást készülnek aláírni az Egyesült Államokkal, amelyben meghatározzák Irak és az USA kapcsolatát, beleértve az országban állomásozó katonai erőket is. Hasonló egyezményeket terveznek más országokkal is.
Irak ma már képes megállni a saját lábán biztonsági és politikai szempontból is. Az elmúlt évekkel összehasonlítva nagyszerű fejlődés ment végbe: mindenekelőtt elsősorban Bagdadban javult a biztonsági helyzet, hiszen nyolcvan százalékkal kevesebb erőszakos cselekmény történik, mint korábban - mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy az iraki nemzeti erők komoly kiképzésen mentek keresztül és bizonyos területeken már önállóan is eredményesek, igaz, más régiókban még mindig a nemzetközi erők segítségére szorulnak. Hozzátette: az év végére egész Irakot kontroll alá vonhatják a nemzeti erők.
Labíd M. Abbávi hangsúlyozta: országa "majdnem túl van" az elmúlt hónapokban tapasztalt politikai krízisen, megoldódott a különböző politikai csoportok és nemzetiségek közötti ellentét, a következő hónapban együtt folytat majd megbeszélést az összes politikai erő a nemzeti kiegyezésről.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek problémák, hiszen még mindig vannak kisebb csoportok, amelyek bizonyos területekért vagy erőforrásokért harcolnak. Ez egy ideig még biztosan folytatódni fog, amíg a központi kormány nem lesz elég erős - jegyezte meg.
A magyar-iraki kapcsolatokról szólva az államtitkár kiemelte: az ajtók nyitva állnak az élénkebb politikai és gazdasági együttműködés előtt. Emlékeztetett arra, hogy a biztonsági helyzet miatt a közelmúltig nem volt sok kapcsolat a két ország között, a helyzet javulásával talán több magyar befektetés érkezik majd Irakba.
Labíd M. Abbávi szerint nagy segítséget jelentene a kapcsolatok élénkítésében, ha Bagdadban újra megnyílna a magyar nagykövetség. A külügyi államtitkár kedden Budapesten ünnepélyesen újranyitotta Irak budapesti nagykövetségét. A két ország éppen ötven évvel ezelőtt vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat.
A mostani úttal a Szaddám-diktatúra megdöntése óta először látogat magas szintű iraki külügyi delegáció Budapestre. Labíd M. Abbávi Budapesten tárgyal magyar partnerével, találkozik Göncz Kinga külügyminiszterrel és Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterrel, és több más tárca képviselőivel.
Magyar politikus utoljára tavaly járt Irakban: Szekeres Imre honvédelmi miniszter 2007. januárjában hét órát töltött Bagdadban.
Magyarország mintegy húsz katonával vesz részt a NATO iraki kiképző missziójában. A Magyar Honvédség 2005 végén 77 darab T-72-es tankot is adott az iraki haderőnek. A tagállamok állam- és kormányfői a NATO 2004. júniusi csúcstalálkozóján állapodtak meg abban, hogy az ENSZ határozatával összhangban segítséget nyújtanak az iraki kormánynak a biztonsági erők kiképzésében, és felkérték a NATO tagállamait a közreműködésre. Jelenleg tizenhat tagország nyújt ilyen segítséget a közel-keleti államban.
Az iraki újjáépítés folyamatában eddig csak egy magyar cég kapcsolódott be. A vasúti irányítóberendezéseket tervező és gyártó Műszerautomatika összesen kétszáz kilométeres vasútvonal építésében vesz majd részt. A már megkötött szerződés négymillió dollár értékű üzletet jelent - mondta Horváth Andrea, a cég kereskedelmi igazgatója a nagykövetség megnyitóján az MTI-nek.
