A hazai horvátok húshagyó keddig tartó téltemető, tavaszköszöntő fesztiváljának tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal, és más zajkeltő eszközökkel felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a látogatókat. Érdekesség azonban, hogy e népszokást mindig a húsvétot megelőző hetedik hétvégén tartják, s egy évszázadban mindössze kétszer fordul elő, hogy az a mostanihoz hasonlóan január végére, február elejére esik - mondta Lehel György.
Hozzátette: a sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi mulatságának hangulatáról idén minden eddiginél több, mintegy félezer maskarás gondoskodik. A húszezer lelkes Duna-parti város a busójáráshoz köthető mintegy félszáz programra több tízezer érdeklődőt vár.
A kulturális referens beszámolt arról, hogy a legnagyobb attrakció vasárnap délután lesz, amikor csónakos busók kelnek át a szigeti oldalról a Dunán, majd megkezdődik a maskarások látványos felvonulása Mohács főterén. Ezt követően a Duna vizére bocsátják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, végül kedden, a hagyományos farsangtemetés keretében egyet el is égetnek a város központjában rakott hatalmas máglyán.
A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, s rajta ütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
