Nem hiszem, hogy Koszovó és Albánia valaha is egyesülhet. Koszovóra úgy kell tekinteni, mint egy jó szomszédra, akivel mély kapcsolatokat ápolunk. Mindenki, aki ismeri a történelmet, tudja, hogy az egyesülés elképzelhetetlen - mondta Majlinda Bregu, aki kedden Göncz Kinga külügyminiszterrel és Szentiványi Gábor szakállamtitkárral találkozik.
Hangsúlyozta: Koszovónak függetlenné kell válnia, hiszen egyértelművé vált, hogy nem lehet kompromisszumot találni Szerbia és Koszovó között, az Ahtisaari-terv követése az egyetlen lehetőség.
A dél-szerbiai tartomány nagyon hamar kikiáltja majd a függetlenségét - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, vajon Koszovó deklarálja-e elszakadását közvetlenül a szerb elnökválasztás után.
Majlinda Bregu szerint valószínűleg nem lesznek erőszakos cselekmények vagy fegyveres konfliktusok Koszovó függetlenedésekor, de ha mégis történne ilyen, az Szerbiának ártana a legjobban. Hozzátette: mindenki azon dolgozik, hogy a régióban stabilitás legyen és ennek a jó szomszédságpolitika a kulcsa.
Az albán integrációs miniszter úgy látja, semmi ok kételkedni abban, hogy a pristinai kormányzat garantálni fogja a kisebbségi jogokat Koszovóban. Az ott élő állampolgároknak ez nem is jelent problémát, a kérdés csak politikai szinten jelenik meg - jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy Albánia elsőként szeretné-e elismerni a független Koszovót, Majlinda Bregu azt mondta, 1991 óta létezik egy parlamenti határozat, amelyben Albánia kinyilvánította, hogy Koszovónak függetlenné kell válnia. Ennek fényében pedig nem az a kérdés, hogy Albánia elsőként, vagy másodikként ismeri el az új államot.
Majlinda Bregu hangsúlyozta: országa a NATO- és EU-csatlakozás célegyenesébe ért. Albánia várhatóan meghívást kap a NATO-ba a szervezet tavaszi bukaresti csúcsán, az Európai Unióval pedig a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása előtt állnak. Ez a folyamat nyáron lezárulhat, 2009-ben pedig tagjelöltté válhat Albánia.
A politikus azt mondta, budapesti látogatásának célja, hogy tovább fejlődjenek a magyar-albán politikai és gazdasági kapcsolatok. Habár a kétoldalú gazdasági együttműködés a kilencvenes évek elejéig nyúlik vissza, mértéke eddig nem volt jelentős.
Albánia várja a magyar befektetőket, elsősorban az energia- és a pénzügyi szektorban, valamint a turizmusban lehetnek nagy lehetőségeik a magyar cégeknek. Már most is vannak magyar vállalatok a balkáni országban, a Mol például erősen érdeklődik az albán nemzeti olajvállalat privatizációja iránt - mondta Majlinda Bregu, aki szerint a politikai kapcsolat erősödését segítheti, hogy a tervek szerint Sali Berisha albán miniszterelnök márciusban Magyarországra látogat.
Az albán integrációs miniszter kedden találkozik Eörsi Mátyással (SZDSZ), a parlament európai ügyek bizottságának elnökével is, délután pedig előadást tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.