Veszélyben az afgán jósok

"Az iszlám nem tűri az egyszerű emberek megkopasztását" - mondja Kari Mohammad Kászim, a szentély feje hozzátéve, hogy akciót kezdeményeztek a számos panasz kivizsgálására.
Mindenesetre a részben jövendőmondó, részben matematikus, részben bérlevélíró fallbenek országszerte a szent épületek környékének elmaradhatatlan kellékei. Szakmájuk eredete a térségben egészen Nagy Sándor koráig nyúlik vissza, aki elfoglalta az országot és "importálta" a görög Panteon számos istenét, akikkel a rendszeres kapcsolattartás feladata a jósokra hárult. Utóbb az iszlám elmúlt 1400 éve alatt változó sikerrel gyakorolhatták mesterségüket.

A tálibok uralma idején tiltották és folyamatosan akadályozták működésüket, így a rendszer 2001-es bukása után egyfajta "másodvirágzását" élte a jövendőmondó-ipar. Többjük családjában a szakma hosszú generációk óta apáról-fiúra száll. Mások Indiában asztrológusok keze alatt sajátították el - ők rendkívül megbecsült tagjai közösségüknek, és szolgáltatásaikért szép summát kérhetnek el. Azaz kérhettek mindmostanáig, amikor a muszlim hittudósok blaszfémiának minősítették tevékenységüket.

"A jövendőmondást nem engedélyezik az iszlám törvényei. Világosan le van írva [a Korában], hogy értékeinkkel szemben áll" - jelentette ki Mohammad Ihszán Szikál, a kabuli mecset imámja - "A jósok visszaélnek a szent tanokkal saját önző céljaik érdekében".

Zubajda egy mazari-sarif-i jóshoz fordul: "a lányom már öregszik: harminc éves. Eddig még senki sem kérte meg a kezét. Azért jöttem ide, hogy meglássam a jövőjét, hogy találjak neki férjet. Korábban a másik lányom miatt is idejöttem. A jós megbájolt egy férfit, aki aztán meg is kérte a lányomat".

A jós, Szajed Rabbáni munkához lát. Nagyítóval vizsgálja Zubajda tenyerét, aztán összehasonlítja egy szamárfüles, öreg könyv tenyérábráival. Minden hasonlóság megfelel egy matematikai képletnek, amely segít megtalálni a választ. A válasz pedig mindig a Korán egy adott szúrája (fejezete) vagy ájája (verse).

"Mi nem mondunk mást, csak ami a Koránban le van írva" - mondja Sah Aga, egy harmadikgenerációs kabuli jós. Aga inkább kockavető: a két fakockát - amelynek oldalain a dari nyelv abc-jének egy-egy betűje olvasható - a kliens dobja el, a kapott két betű kombinációja pedig szintén egy matematikai képlethez vezet, az pedig a Korán-vershez.

Amikor a szent könyv megfelelő szakasza megvan, akkor a jövendőmondó cikornyás betűkkel lemásolja azt egy darab papírra a problémához megfelelően kiválasztott tintával - vörös a családi ügyek, fekete a pénzügyek, kék a nevelés, zöld az egészség színe. Aztán a papírdarabot akkurátusan olyan kicsire hajtogatja, hogy egy kemény golyóbis lesz belőle, amelyet egy darab vászonba csomagol. A kis csomagot a kliensnek a bőréhez közel kell viselnie. A rajta álló verset pedig egy héten át minden imát követően el kell ismételni.

"Ha őszintén hiszel a szívedben, akkor, ha Isten is akarja, akkor valóra válik a kívánságod" - tanácsolja Aga.

"A jóslás valóban iszlámellenes," - mondja Maulávi Kári, a mazari-sarif-i szentély előimádkozója - "de ha a jövendőmondók Korán-verseket mondanak az emberek jólétének érdekében, az nem bűn, csak ha pénzt is kérnek érte".