A hangja egy csoda!
Akinek olyan csodálatos a hangja, mint Palya Beának, s akinek a művészete a dallamok legszélesebb tárházából merítkezik, annak küldetése van, s erre nemcsak a zene barátai figyelnek föl. Az énekesnő 2007-ben az esélyegyenlőség, idén pedig a magyar kultúra
2008. január 30. szerda 09:12 - Hírextra
A sokoldalú énekesnőt először népzenei vonzalmáról kérdeztük.
- Többek között magyar, cigány, bolgár, indiai zenével foglalkozik. Tudatosan keresi ezeknek a népeknek zenei folklórját, vagy csupán véletleneknek köszönheti a találkozásokat?
- Kiskorom a magyar népzene bűvöletében telt. Ezután jött a bolgár zene, egy kazettán hallottam Nadesda Hvojnevát bolgár népdalokat énekelni, majd élőben a Trio Bulgarka énekegyüttest itt Pesten. Annyira megfogott, hogy néhány év múltán, amikor eljutottam Bulgáriába, begyűjtöttem egy piacon az összes olyan kazettát, amelynek a borítóján folklorikus motívum volt. Itthon meg fonetikusan leírtam a dalok szövegét, és faltam őket befelé, órákig kagylózva díszítések, hangszín-fogások után, a kis magnó mellett. A cigány népzenei gyűjtések közül a nagy kedvenceim Martin György munkái, később jött Bari Károly és az ő fantasztikus részletességű gyűjtőmunkái. Máig ezek a kedvenceim, kimeríthetetlen kincsesbánya - avat be műsorválasztásának titkaiba Pálya Bea.
- Milyen üzenetet hoz önnek a népzene?
- Hogy a legfontosabb az érzelmek kifejezése, hogy kikiáltsuk magunkból, mi van velünk. És hogy létezhet egy olyan, gyönyörű szavakból és dallamokból álló, egyszerre egyéni és közösségi rendszer, amit mindenki ért. Szerelem,, szerelem átkozott gyötrelem - mindenki érti, miről van szó, de ahogyan te énekled, az mégis a tiéd.
- Felhasználja költők verseit is, például József Attiláét. Átérezheti egy mai lány a proletárköltő világát?
- Bár szeretem József Attilát, Sebővel sokat énekeltük a verseit, nem az ő költészete áll a legközelebb hozzám. Az én igazi költőm Weöres Sándor, ott találom meg azt a szabadságot, áramlást, meg a hihetetlenül játékos bravúrt a szavakkal, amely igazán otthonos érzést jelent nekem. Annyira, hogy egy pár hete önkívületben forgolódtam három éjszakát egy fülgyulladás miatt, és a fájdalmat csak az vitte el, ha a Weöres-kazettát hallgattam - meséli.
- Weöres Psyché című művét nem könnyű megérteni. A zenéje közelebb hozza?
- Kamaszkori önkeresésem idején találkoztam az első Psyché-versekkel. Akkor a saját nőiességem megértéséhez kellettek, most már tudom látni őket távolabbról is. Szerintem a jó zene minden verset közelebb hoz az emberekhez, az éneklés lélekhíd-jellege miatt.
- Ön nemcsak énekel, verset is ír. Milyen hangulat hozza meg az ihletet?
- Legtöbbször egy dallam motivál, népzenei dallam, vagy a sajátom. nem dolgozom gyorsan, sok bíbelődés, átírás után válik véglegessé a szöveg. Sokszor hónapokig forgatok egy témát, míg kijön belőle valami, repülőn, buszon, füzettel mászkálok mindenhova. Nem vagyok költő, inkább egy őszinteség-mániás, belső harcokat vívó kéjenc, akinek jót tesz, ha ki tudja írni és énekelni magából a belső sétán láttottakat.
- Két "nagyköveti" címmmel is kitüntették. Mit tett az esélyegyenlőség nagyköveteként, illetve mit tervez ebben az évben, hogy a magyar kultúra nagykövete lett?
- Szerintem a kitüntetés annak fontosabb, aki adja. Persze ha már megtiszteltek, akkor kezdek is vele valamit, de én inkább feladatot látok ezekben, kihívást. Az esélyegyenlőségi kinevezésnél azt láttam, hogy egy médiaarc kellett, akivel ezt a témát népszerűsíteni akarják. Ez önmagában nekem kevés, bár van pozitív hatása. Az idei kulturális követ cím arra ösztönöz, hogy azt csináljam, amit eddig, és ez nem nehéz, hiszen az éneklés az életem, valami belülről hajt, hogy menjek, zenéljek, nyissak meg kapukat, teremtsek hidakat. Rázzam fel magamat és a zenehallgatókat, tanuljak minél többet, énekeljek minél tisztábban és őszintébben - hangzik Palya Bea hitvallása.
- Egy interjúban azt hangoztatta: ön nem énekesnő, csak énekes. Csak a munkájában kerüli a nő szót, vagy általában elégedetlen a nőkkel?
- Jobban szeretem így, nemtelenül ezt a szót, mert ebben nem az a lényeg, hogy nő vagyok, hanem hogy ember. Az énekes régi időktől fogva a lélek követe, hidat csinál az emberek közt, ember és isten közt, és nekem ebben nem számít, hogy férfi vagy nő az illető. Túl sok smink és selyem tapad a színésznő-énekesnő-művésznő szavakhoz, ami persze része, de nem a lényege mindennek. Ettől függetlenül, persze a nőkkel nagyon jóban vagyok, beleértve magamat is, imádom a nőiség mélységeit és magasságait, külső-belső játékait.
Forrás: MTI