Szlovákia: sérül a jog, Budapest hallgat

A külpolitikai tennivalók közt a legégetőbb a szlovákiai magyarság helyzetének orvoslása volna. Az utóbbi fél évben sorra születnek ugyanis olyan diszkriminatív tervek, sőt törvények, amelyek egyrészt sértik a kisebbségi jogokat, másfelől tovább táplálják a szlovák közéleti nacionalizmust. Erélyesnek mondható diplomáciai fellépést csak a Benes-dekrétumok újbóli szentesítésekor tanúsított a hazai külügy, ám akkor sem eredményeset. Nemzetközi szintre pedig nem vittük az ügyet, jóllehet az emberi jogokkal ellentétes a kollektív bűnösséget megfogalmazó benesi doktrína.

Míg azonban ennek megerősítése, ahogy a magyarfóbiás Hlinka-pap felmagasztalása jelképes értékkel bírt, addig Ján Mikolaj oktatásügyi revíziója (vizsgázzanak szlovákból a felvidéki magyar pedagógusok), és a Selye János Egyetem leminősítésére irányuló próbálkozások komoly érdeksérelmet okoznak. Ehhez vegyük hozzá Malina Hedvig esetét is, aminek kivizsgálását belügyminiszteri szinten hátráltatja Pozsony. Egyik ügyben sem nyilvánult meg a hazai külügy markánsan, holott a Magyar Koalíció Pártja anyaországi támogatás nélkül nem képes hatékonyan lobbizni a szlovák parlamentben. (Ezt a meglátást még szlovák elemzők is osztják: Budapestnek szerintük nincs kiforrott Szlovákia-politikája, ahogy a felvidéki magyarság irányába is gyenge tapogatózások figyelhetőek csak meg.)

Románia: megosztottság van, autonómia nincs

Az anyaországi politikai megosztottság a határon túliakat tekintve leginkább az erdélyiek körében tükröződik. Az uniós időközi választások idején sikeresen exportáltuk a végletekig polarizált hazai közéletet Romániába is: míg Orbán korteshadjárattal segítette Tőkést, addig az SZDSZ Markó Béláék mellett állt ki. Jelenleg pedig az erdélyi helyhatósági választásokra is két magyar formáció készül: az RMDSZ és a most bejegyzett, Szász Jenő-féle Magyar Polgári Szövetség. Az uniós voksolások pedig rámutattak arra, hogy igenis komolyan kell foglalkozni az RMDSZ-szel elégedetlenkedőkkel, ezért az anyaországnak fel kell vennie a hivatalos kapcsolatot az MPP-vel. Bíztató jelek mindenesetre akadnak, Szili Katalin nemrég járt Tőkés Lászlónál, ami gesztusértékkel bír az RMDSZ-szkeptikus erdélyieknél.

Miközben a politikai harc köti le a romániai magyar közéletet, továbbra is csorbát szenvednek a kisebbségi jogok. A magyar külügy nem emelte fel a szavát a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem ordító egynyelvűsége miatt, és hallgat most is, amikor Bukarest a románul nem tudó romániaiaktól megvonná az állampolgárságot. Mindezt az unióban, 2008-ban. S akkor még nem beszéltünk a székelyföldi autonómiatörekvésekről, ami teljesen jogos igénye lenne a 700.000, egy tömbben élő magyarnak, ám a magyar-román kormányközi egyeztetéseken rendre lekerül a napirendről.

Szerbia: nacionalizmus, magas hőfokon

Nem jobb a helyzet Szerbiában sem. Bár a múlt heti elnökválasztáson a Magyar Koalíció Pásztor István vezetésével bravúros eredményt ért el (a 2007-es voksolásokhoz képest számos városban jelentősen növekedett a magyar szavazatok száma), makropolitikai szinten van miért aggódni. Az első fordulót ugyanis a radikális Nikolic nyerte, aki az uniós közeledésnél fontosabbnak tartja Koszovó megőrzését. Ő a milosevicsi idők soviniszta, kisebbségellenes belpolitikáját képviseli, ami nem csupán a vajdasági magyaroknak lehet hátrányos, hanem a térségben élő horvátok, szlovákok, románok, bunyevácok és montenegróiak számára is.

Koszovó függetlenedése ráadásul megállíthatatlan, ami a fellángoló szerb nemzeti öntudat mellett olyan gyakorlati következményekkel is járhat, mint a régióból érkező menekültek vajdasági betelepítése is. Ez egyrészt megborítaná a jelenlegi etnikai arányokat, másrészt a menekültek – az eddigi tapasztalatok alapján – a közbiztonság rohamos csökkenését idéznék elő. Belgrádnak nem titkolt célja a betelepítés, ezt mutatja, hogy több, magyarok által sűrűn lakott városban (Zenta, Temerin) megkezdték az üres lakások összeírását. Erre nem reagált érdemben Budapest, mint ahogy arra sem, hogy tavaly ősztől kezdve ismét megsokasodtak a délvidéki magyarverések. De könnyebbséget jelentene már az is, ha a vajdasági magyarok egyszerűen tudnának anyaországi egyetemekre felvételizni, vagy pedig az újvidékin kívül máshol is lehetne Szerbiában magyar nyelven felsőfokú tanulmányokat folytatni. Pozitívan értékelhető viszont, hogy államtitkári szinten látogatást tett tavaly a magyar külügy az eddig elhanyagolt szerémségi szórványba.

Ausztria: habzás és habozás

Osztrák viszonylatban jelenleg a Rába habzása okoz problémát. Fodor Gábor erőteljes nyomására Bécs ígéretet tett a szennyezést kibocsátó cipőgyár működési engedélyének felülvizsgálatára, ám mostanáig nem változott a helyzet. Sőt, a Greenpeace jelentése szerint az eddigieknél jobban szennyezett a folyó, és az osztrák környezetvédelem továbbra sem hajlandó lépni. A másik, konfliktusterhes zöld téma a heiligenkreuzi szemétégető kérdése, amit a határ egyik oldalán sem támogatnak a lakosok, de az osztrák állam eltökélte építési szándékát. A magyar diplomácia e kérdésben nem lépett ezidáig. Emellett apróságnak tűnik a fertőrákosi kaotikus közlekedési állapot: az osztrákok ugyanis - félve a Schengen lebontása miatt megnövekvő forgalomtól - tiltótáblákkal zárják el az útvonalakat, és rossz minőségű földutakra terelik a határforgalmat.

Ukrajna: keleten a helyzet változatlan

Az ukrajnai magyar kisebbség helyzete jelenleg stagnáló állapotot mutat, legalábbis durva állami jogsértésekre nem volt példa, igaz, előrelépés sem történt a magyarok vízummentessége ügyében. Sajnos a politikai széthúzás az ukrajnai magyar közösségben is jelen van, hiszen a 2007 őszi választásokon két magyar formáció, az UMDSZ és a KMKSZ is indult. Ennek eredményeképp nem sikerült egyetlen képviselőt sem bejuttatni az ukrán törvényhozásba. Örvendetes viszont, hogy különösebb anyagi gondok nélkül működhet a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, és hogy Göncz Kinga is látogatást tett ősszel a térségben. A magyar diplomácia egyetlen komoly fiaskója, hogy továbbra sem állhat a Vereckei-hágóban honfoglalási emlékmű, noha Sólyom László januári vizitjén erre ígéretet kapott az ukrán féltől.

Szlovénia: az egyetlen pirospont

Egyedül a szlovéniai kapcsolat mentes mindenfajta feszültségtől, sőt, példaértékű az együttműködés Ljubljana és Budapest között. A kéttannyelvű iskolák zavartalanul működnek, és a muravidéki magyarság rendszeresen képviselteti magát az anyaországi kulturális rendezvényeken is. Szlovénia egy új autópálya megépítésére Magyarországgal közös pályázatot nyújt be. A határ menti térségben korlátlanul él a kétnyelvűség, pezseg a muravidéki magyar és szlovén kulturális élet, vagyis egyelőre igazi sikertörténetnek tekinthető a vend kapcsolat.

Mérleg

Összességében azonban nincs okunk az elégedettségre, hiszen mind Szlovákiában, mind Romániában, mind Szerbiában erőteljesebb érdekképviseletre lenne szüksége a tömbmagyarságnak. Ez nemcsak az autonómia kérdésének egyáltalán napirendre vételét jelenti, hanem a kisebbségi oktatásügy felkarolását, anyagi és erkölcsi támogatását is. Tekintve azonban Göncz Kinga jelenlegi tempóját és hatékonyságát, ezekre még várnunk kell.