Az akció több vidéki városra is kiterjedt, az adatokat kora este kezdik összesíteni, eredmények a jövő hét elejére várhatók.
A kapualjakban, aluljárókban és parkokban sok a fedél nélküli, közöttük többen is betegek - jelentette az MTI tudósítója, aki szombatról vasárnapra virradóra elkísérte az egyik számláló párost.
A Déli pályaudvaron és környékén a számlálóbiztosok 21 hajléktalant számoltak össze.
A pályaudvari aluljáróban két férfi feküdt paplan alá bújva a földön, mindketten betegek. Egyikük 43 éves, és már nyolc éve él az utcán, míg társa karácsonykor lett fedél nélküli. Családi problémák miatt váltak hajléktalanná - mondták -, családjukkal nem tartják a kapcsolatot. Mindketten szakképzettek, és ha van rá lehetőségük, alkalmi munkát vállalnak.
Magyarországon már második alkalommal mérték fel a fedél nélküliek körét. Számukat a szakemberek országos szinten 25-30 ezerre becsülik.
A legutóbbi, 2005 telén készített felmérésből kiderült, hogy csak a fővárosban egy átlagos téli éjszaka közel 3000 ember alszik az utcán, köztereken, míg éjszakai menedékhelyeken 1800-an, átmeneti szállókon pedig 2800-an laknak.
A három évvel ezelőtti vizsgálat során bebizonyosodott, hogy több százan élnek az erdőkben kalyibákban, aluljárókban, pályaudvarokon, gyárépületekben vagy kapualjakban.
A távirati iroda tudósítójának több hajléktalan arról is beszélt, hogy van, aki elfordítja fejét, ha meglátja őket, de többen megkérdezik, miben tudnak segíteni, ételt, gyógyszert hoznak nekik. Akadnak azonban olyan emberek is, akik megalázzák, bántalmazzák őket. Legutóbb egy éjjel meggyújtották takarójukat, de az is előfordult, hogy gázpisztollyal lőttek rájuk.
Az önkéntesek adatlapon rögzítették, hány hajléktalant találtak a hozzájuk tartozó területen, a nemüket, feltételezett életkorukat, illetve feljegyezték az adott "szálláshely" körülményeit. Alvó embert nem ébresztettek fel, személyes adatokat nem rögzítettek, kérdőíveket sem töltöttek ki.
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, aki önkéntes számlálóként vett részt az akcióban, az MTI-nek azt mondta: Magyarországon a hajléktalanok ellátási rendszere európai viszonylatban is jónak mondható. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az intézmények fejlesztése és az utcai szociális munkások lehetőségeinek bővítése mellett javítani kell a lakhatási feltételeken: olyan bérlakás-programokat kell indítani, hogy az emberek ne váljanak kiszolgáltatottá.
Vecsei Miklós - aki 2002. novemberétől 2007. októberéig hajléktalan-ügyekért felelős miniszteri biztos volt - hangsúlyozta, hogy a nagyobb városokban olyan további intézményeket kell létrehozni, ahová a hajléktalanok feltételek nélkül bemehetnek, és szükség esetén az orvosi ellátás mellett jogi segítséget kaphatnak, adminisztratív ügyeiket is elintézhetik.
A volt miniszteri biztos javasolja azt is, hogy a nagy aluljárókban hozzanak létre olyan fürdőket és illemhelyeket, ahol bárki ingyenesen tisztálkodhat.
Szerinte a hajléktalanok között sokan - szakemberi segítséggel - képesek lennének talpra állni, ezért nem megoldás, ha intézménybe, szállóra kényszerítik őket. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt is elmondta, hogy a hajléktalanok mintegy fele a fővárosban, a többi vidéki városokban él, számuk jelentősen nem változik.
