Torzszülöttek, pszichopaták, skizofrének
Szeretjük a borzongást: a gyilkosokat, a szörnyű bűntényeket, a félelmet. Persze, nem egy sötét utcán; sokkal inkább a mozivásznon. Szellemek, ufók, vérengző fenevadak ijesztgetnek; pedig van, ami náluk is misztikusabb és félelmetesebb: maga az ember. Még
2008. február 3. vasárnap 07:36 - Mohai Szilvia
Poszttraumás stressz A poszttraumás stressz leggyakoribb kiváltó okai a háborús megrázkódtatások, a fogság, a balesetek, a természeti katasztrófák átélése, a nemi erőszak vagy egyéb támadás. A beteg képtelen feldolgozni a traumatikus élményeket, így azok későbbi életére is hatással vannak. A poszttraumás stressz-szindróma olykor csupán hetekkel-hónapokkal a traumás esemény után alakul ki. Gyakori tünete a depresszió, az alkoholizmus, az öngyilkosság és a kedvezőtlen személyiségváltozás, agresszív, antiszociális fejlődés.
A 2002-es
Sötétkamrában kezdetben nem sejtjük, hogy a főhőst (Robin Williams) bármi szörnyűség érte volna gyermekkorában. Igaz, hogy a fényképelőhívó üzletben dolgozó férfi magának is készít egy-egy sorozatot a Yorkin-család képeiből, de ezt akár egyszerű kíváncsiságnak is vélhetnénk. A végkifejlet felé haladva azonban a férfi egyre jobban belebonyolódik a dologba: irigyli a családfőtől feleségét és gyermekét, azaz családi boldogságát. Mikor megtudja, hogy Yorkin megcsalja a feleségét, feljogosítva érzi magát arra, hogy megbüntesse a férfit azért, amiért nem értékeli eléggé azt a boldogságot, ami neki sosem adatott meg. Itt már egyértelműen kirajzolódik valami gyermekkori családi trauma a főhős életében, melyre - a pedofil apára - végül fény is derül.
Próteusz-szindróma A Próteusz-szindrómát a csontok, a bőr és a fej abnormális növekedése jellemzi. Nevét a görög mitológia Próteuszáról kapta, aki a tengeristen, Poszeidón fia volt, és bármilyen alakot fel tudott venni; ugyanis a Proteus-szindrómában szenvedők elváltozásai is képesek teljesen eldeformálni, „emberszerűtlenné” tenni az embert: megvastagodik a bőr, eldeformálódnak az ujjak. Jelenleg százhúsz dokumentált esetről tudunk.
E szörnyű betegség jelenik meg
Az elefántember című 1980-as drámában. Joseph Merrick igaz történetében tanúja lehetünk a főhős (John Hurt) torzszülötté válásának, majd az emberek reakciójának: cirkuszban mutogatják, félnek tőle. A tudósokat sokáig megosztotta Merrick betegsége: egy ideig azt hitték, neurofibromatózisa (elefántemberkór) van, majd később a Próteusz-szindróma mellett döntöttek; de a diagnózis máig nem biztos.
Pszichopátia A pszichopata vagy antiszociális személyiség kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki más iránt. Vakmerő, kalandvágyó, és nem érez bűntudatot, ha fájdalmat, szenvedést okoz másoknak; kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkezik. Viselkedését szükségletei irányítják, lelkiismerete hiányzik. Veszélyérzete és büntetéstől való félelme csekély, gyakran kommunikációs zavarokkal küzd. Az antiszociális személyiség hátterében biológiai tényezők és nevelési sajátosságok állnak. A csecsemőkorban az egészséges személyiségfejlődés megalapozásában kulcsszerepe van az anya megnyugtató hangjának, gyakori érintésének, a ringatásnak; egyáltalán, a törődésnek.
A pszichopata személyiség a thriller és horror műfajának legkedveltebb alakja. A kegyetlen sorozatgyilkosok jelleméből azonban a közönség néha csak az ok nélkül ölés mozzanatát ismeri fel, pedig a pszichopátia ennél sokkal összetettebb. A gyermekkori nevelés hiányosságai a fent említett bűntudat, felelősségérzet és erkölcsi érzék fogyatékosságát okozzák. Rengeteg klasszikus borzongós film gyilkosa hordozza magán ezeket a jegyeket; például
A bárányok hallgatnak Hannibal Lectere (Anthony Hopkins) vagy a
Hetedik John Doe-ja (Kevin Spacey). Utóbbira például a fogyatékos vagy inkább felborult erkölcsi érzék kifejezetten jellemző; hiszen meg volt győződve arról, hogy a kevély, rest, buja, torkos embereknek halállal kell lakolniuk bűnükért. Az önjelölt megváltót játszó férfi gyermekkorára vonatkozó információt nem ad a film, de valószínűleg nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy nem nagyon volt gyerekszobája.
Skizofrénia
A skizofréniát vagy más néven hasadásos elmezavart a gondolatok és a cselekvések közti összhang felbomlása jellemzi. A személyiség szétesése általában heves zavarodottsággal, nyugtalansággal kezdődik.
Gyakori jellemzője az asszociációk felbomlása, összefüggéstelen kifejezések használata, üldözési téveszmék, koncentrációs zavarok, hallucinációk, dührohamok. Általában serdülőkorban alakul ki, illetve nőknél a gyermekszülést követően vagy változókorban. Több típusa van, mint a paranoid skizofrénia, mely nagyzási és üldöztetési téveszmékben nyilvánul meg; vagy a cirkuláris skizofrénia, mely hangulatingadozással jár.
Skizofrén filmhős például a híres
Pszicho Norman Batese (Anthony Perkins) vagy a 2001-es, igaz történeten alapuló
Egy csodálatos elme John Nash-e. Nash paranoid skizofréniában szenvedett, téveszmék gyötörték. Elképzelt magának egy legjobb barátot, Charlest, akiről később gyermekét is elnevezte. Bates pedig anyját képzelte élőnek, s hogy a néző is ezt tegye, mumifikálta, és hangját is kölcsönözte neki.