Hollandiában a nagy téli éhínség 1944 októberének közepétől 1945. május 12-éig tartott. Az országban ebben az időszakban teljes embargót vezetett be az akkor hatalmon lévő német kormány, melynek következtében több mint huszonkétezren éhen haltak.
A napi étel-fejadagok tápértéke ebben az időszakban alig haladta meg az 1000 kalóriát. Összehasonlításképpen: egy egészséges nő normál kalóriabevitele átlag napi 2300 kalória, egy férfié 2900. Várandós anyáknak ennek akár a kétszeresére is szükségük lehet a terhesség és a szoptatás idején.
Az ebben az időszakban született gyerekek körében később jelentősen nagyobb eséllyel fordultak elő krónikus betegségek, mint az előbb vagy később születettek esetében. Az érintett betegségek között elsősorban a lelki problémák – skizofrénia, krónikus depresszió – száma nőtt, de egyéb megbetegedések (pl. szív- és érrendszeri betegségek) előfordulása is magasabbnak bizonyult.
Kutatások szerint a magzat agya nem képes megfelelően fejlődni, ha az anya nem jut elegendő táplálékhoz a terhesség ideje alatt. Ez magyarázza a mentális problémák nagyobb számú előfordulását a vizsgált populációban.
„A fejlődő országokban a mai napig nem ritka, hogy várandós anyák éheznek, ez pedig nem csak rájuk, de születendő gyermekükre is rendkívül káros” – nyilatkozta a tanulmány egyik írója, Ernst Franzek.
