Az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. Törvény alapján az MTA elnöke kétévente számol be az Országgyűlésnek a magyar tudomány helyzetéről, Vizi E. Szilvesztert szerdán hallgatja meg az illetékes parlamenti bizottság.

Az előző, 2003-2004. évi jelentés kapcsán a dokumentum rámutat: az kiemelt országgyűlési és társadalmi figyelmet kapott. "Ennek nyomán széles körben elterjedt az a szemlélet, amely a kutatás-fejlesztés, innováció és a felsőoktatás eredményeit az ország versenyképessége, a polgárok boldogulása, nemzeti kultúránk értékőrzése szemszögéből vizsgálja. Ennek is köszönhető, hogy (...) megállt a K+F ráfordítások csökkenése, és ha nem is lehetünk elégedettek a költségvetési, különösen pedig a vállalkozási források mértékével, mégis, mind a belső arányok módosulása, mind a kutatóbázis növekedése kiindulópontot jelenthet egy távlatos tudásalapú társadalmi és gazdasági fejlesztéshez."

A jelentés a 2005-2006-os beszámolási időszak fő jellemzői mellett kitér a kutatás-fejlesztés politikai folyamataira, pénzügyi ráfordításaira, s az eredmények gazdasági hasznosulására, foglalkozik a magyar K+F nemzeti stratégiájának kialakításával, az akadémiai reform folyamatával, a felsőoktatás átalakulásával és a tudomány nemzetközi kapcsolataival.
Külön fejezetet szentel a tudomány és a társadalom párbeszédének, ismerteti a tudomány szerepét a döntés-előkészítésben, a stratégiai kutatási programokat.

Az MTA felajánlja a "tudomány koalíciójának megalkotását" a döntéshozókkal, a gazdaság és társadalom mértékadó köreivel 2011-es európai uniós magyar elnökség sikeressége érdekében.
A tudomány helyzetét értékelve a dokumentum rámutat arra, hogy napjainkra felértékelődött a szellemi munka, az áru értékének jelentős részét a hozzáadott szellemi tőkehányad szabja meg.

 "Magyarország szellemi tőkében gazdag, a jól képzett munkaerő újratermelésének, az oktatásnak is megvannak a hagyományai. A magyar kutató-fejlesztő ma is keresett munkaerő a világpiacon. (…) Nemzetközi összehasonlításban a magyar (természettudományi) kutatók teljesítménye egyértelműen jó, a publikációs és idézettségi világrangsorokban a 26-27. helyen állunk, megközelítve Ausztriát és jóval megelőzve Írországot" - áll a jelentésben, amely szerint a magyar szellemi tőke segítséget nyújthat mind a magyar gazdaság fejlesztéséhez. Ennek egyik előfeltétele a jól képzett humán erőforrás.

A megvalósításhoz új szemléletre van szükség, nem lehet működésben szétválasztani, még kevésbé szembeállítani egymással az alapkutatást és az alkalmazást.
Az elemzés szerint 2005-2006-ban megkezdődtek azok az átalakulások, amelyek a kutatás-fejlesztés gazdasági és társadalmi hivatásának betöltéséhez szükségesek. Felgyorsult az MTA reformja, végbement a felsőoktatás többszintű rendszerre való áttérése, s elkészült a kormányzati tudomány-technológia- és innovációs stratégia (TTI).

"Sajnos, eközben fontos problémák továbbra is megoldatlanul maradtak: a kutatás-fejlesztés kormányzati szervezetrendszere nem stabilizálódott (…), a bizonyított sikeresség ellenére sem kap a magyar kutatóbázis kellő hátteret az uniós pályázatokban való részvételhez" - olvasható a jelentésben.

Magyarországon 2005-ben kutatás-fejlesztésre közel 200 milliárd forintot, 2006-ban pedig 238 milliárdot költöttek, ezzel a hazai K+F ráfordítások elérték a GDP 1 százalékát. (Az uniós átlag 1,9 százalék). A költségvetés 2005-ben a támogatás 49,6 százalékát, 2006-ban pedig 44,8 százalékát biztosította.

2005-ben az országban 49 723 kutató volt, 2006-ban 50 411. A hazai tudomány művelői 22 935 témával foglalkoztak 2005-ben, egy évvel később pedig 24 681-el.

A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz 2005-ben 1275 szabadalmi bejelentés érkezett, 2006-ban 924. Ezek negyede (2005-ben) illetve ötöde (2006-ban) a "gyógyszeripar és a biotechnológia területéről érkezett", amit a "gépelemek" szakterület követ. Innovációs indexe alapján Magyarország az unióban a "leszakadó országok" csoportjába került - mutat rá a jelentés, megjegyezvén, hogy az innováció szempontjából aggasztó a műszaki és természettudományos friss diplomások alacsony száma.

Az MTA helyzetét elemezve, a jelentés kitér arra, hogy a felmérések szerint továbbra is az Akadémia a legnagyobb társadalmi presztízzsel bíró intézmény Magyarországon. "Teljesen általános és hangsúlyos elvárás az MTA függetlenségének megőrzése, különösen a pártpolitikától való távolságtartás. Az MTA-nak tulajdonított legfontosabb feladatok: a magyar tudomány nemzetközi és hazai képviselete, valamint a hosszú távú alapkutatások és a gazdaságban azonnal hasznosuló kutatások menedzselése.

Az MTA 38 kutatóintézetének eredményeit taglalva, amelyek a hazai kutatók 10 százalékát foglalkoztatják, a jelentés kiemeli, hogy magyar résztvevője is volt annak a kutatócsoportnak, mely a Hubble űrtávcső kamerájával 2006 áprilisában látványos felvételeket készített egy üstökös széteséséről. Kézzelfogható gazdasági haszonnal járt az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete és a Morgan Stanley pénzügyi befektetési tanácsadó cég közötti együttműködés, amelynek eredményeként a vállalat New York és London után Budapesten hozta létre következő pénzügyi-matematikai kutatócsoportját. A cég
400-450 fős pénzügyi központját is Budapestre telepíti.