"Jelenleg még nem tudjuk pontosan, hogy hosszú távon milyen egészségkárosító hatásuk lehet, azonban a nagyszámú állatkísérletek fejlődési és reprodukciós rendellenességet mutattak (a ftalátok hatására), valamint néhány, embereken végzett próbánál is észleltek az egészséget negatívan befolyásoló tényezőt" - mondta Sheela Sathyanarayana.

Sathyanarayana munkacsoportja a Seattle-i Washington Egyetemen végzett kutatásaiban kilenc különböző ftalát bomlásterméket talált a kettőtől 28 hónapos korú csecsemők pelenkáiból vett vizeletmintákban.

Mindegyik vizeletmintában találtak legalább egyfajta mérhető mennyiségű ftalátot, a minták 81 százalékában pedig hétféle vagy még annál is több ftalátot mutattak ki.

"Azt vettük észre, hogy a babakrémek, babasamponok és hintőporok használata összefüggésbe hozható a vizeletmintákban kimutatott monoetil-ftalát (MEP), monometil-ftalát (MMP) és a mono-izobutil-ftalát (MIBP) magasabb koncentrációjával" - mondta Sathyanarayana.

Ezek az összefüggések sokkal erősebbek voltak a 8 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél
, akik a ftalátok okozta káros hatásokra sokkal fogékonyabbak lehetnek.

Az egyesült államokbeli gyártókat jelenleg nem kötelezik a kozmetikumokban használt ftalátok feltüntetésére, ezért a szülőknek is nehéz tájékozott döntést hozniuk, mely termékeket használják és melyeket ne.

"Akik csökkenteni szeretnék a gyermekeiket érő káros anyagok mennyiségét, hacsak egészségügyi okok nem indokolják, a babakozmetikumokat sokkal takarékosabban használják" - javasolja a kutató.

2002 július elseje óta Magyarországon sem hozhatók forgalomba a 3 év alatti gyermekek számára előállított, szájba vehető, lágy PVC-ből készült játékok és gyermekápolási cikkek, ha összesen 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiséget tartalmaznak a ftálsav-észter lágyítókból.