A Minas Gerais állami egyetem és az amazonasi természetvédelmi intézet közös vizsgálata szerint a pusztulást elsősorban az illegális fakitermelés, illetve az állattenyésztés és a mezőgazdaság földigénye okozza.

Az őserdő területén kívül a csapadékmennyiség és az élővilág változatossága is csökken, az égetéses irtás során pedig hatalmas mennyiségben kerül a légkörbe az üvegházhatást keltő széngáz.

A tudósok szerint az állami autópálya-építési program is csak a pusztuláshoz járul hozzá, a hatóságok pedig képtelenek feltartóztatni a folyamatot. Erre utalnak az Amazonas folyót övező esőerdő kiterjedését műholdfelvételek alapján mérő brazil űrkutatási hivatal (INPE) legfrissebb adatai is, amelyek szerint két év lassulás után 2007 második felében drámai mértékben felgyorsult az erdőirtás üteme.

A jelenség mögött a szója és a marhahús iránti globális kereslet megugrása áll, a letarolt területeket jellemzően először marhalegeltetésre használják, majd szóját termelnek rajta - mondják természetvédők.

Luiz Inacio Lula da Silva elnök 36 veszélyeztetett területen megerősítette a rendőrség és a természetvédelmi hatóság járőreit. A tervek szerint nem adnak ki több fakitermelési engedélyt és szigorú pénzbüntetésre számíthat, aki illegálisan kiirtott területről származó terméket vásárol.

Az Amazonas-menti őserdő 1970 óta 700 ezer négyzetkilométerrel csökkent. Még mindig a legnagyobb őserdő és a földkerekség leggazdagabb élővilágának ad otthont, de már csak alig hatmillió négyzetkilométerre terjed ki.