2024. november 26. - Virág

Delta – gyönyörű és brutális

Nem nehéz borítékolni, hogy az idei filmszemle egyik – valamilyen díjra mindenképpen – esélyes alkotása a Mundruczó Kornél rendezte Delta című mozi, amely hál' istennek nem az egykori, Kudlik Júlia vezette tudományos magazin reinkarnációja, el
2008. február 5. kedd 10:28 - Bencsik Gyula
Szerencsére nem a Mammut valamelyik popkornszagú vetítőtermében került bemutatásra Mundruczó Kornél új filmje, ám az akkreditáláshoz végig kellett vágnia magát az embernek a fél áruházon, hogy aztán a tikettel a birtokában átsétáljon a közeli Millenáris Teátrumba, ahol a szakma kis és nagyobb arcai a megélhetési újságírók gyülevész hadával fészkelődve várták a 110 percesre kalibrált opusz vetítését.

Röpke 10 perces késéssel, jó kétharmados ház előtt kezdődött a film, melynek előtörténete (ez a film nem az a film, amelyet eredetileg akartak forgatni a romániai Duna-deltában, mivel azt a munkát keresztbe verte a kiszemelt főszereplő, Bertók Lajos halála), az alkotók névsora, a filmzene szerzőjének, a főszerepet is játszó Lajkó Félixnek a személye feltétlenül felkelthette a szakma érdeklődését. Szándékosan nem nagyközönséget írtam, mivel a mozilátogató magyarok túlnyomó többsége inkább a „kardozós-baszós”, autósüldözéses, robbantós filmekre szocializálódott, márpedig a Tarr Béla szakmai tanácsaival felkészített Munduczó egyáltalán nem az ilyen produkcióiról ismert.



A film tehát kellemesen lassú, bár az említett Tarr tempójához képest kifejezetten gazdag felpörgetett jelenetekben. Néhány feleslegesen kitartott képet leszámítva nincs baj a ritmussal, azonban a kiváló muzsika még az inaktív képsorok alatt is továbbkíséri a nézőt.

Mundruczó Kornél
Budapesten született 1975-ben. 1998-ban színészi diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol ugyanebben az évben felvételt nyert a filmrendezői szakra. Egyetemi évei alatt több filmet készített, melyek számos elismerésben részesültek Magyarországon és külföldön egyaránt. Kisfilmjeit többek között Oberhausenben, Krakkóban, Ludwigsburgban, Imolában és Szentpéterváron tüntették ki díjakkal, Szép napok című alkotása 2002-ban Locarnoban elnyerte az Ezüst Leopárdot, majd Brüsszelben, Szófiában és Angersben nyert díjakat. 2003-ban A 78-as Szent Johannája című operafilmjét meghívták a cannes-i Rendezők Kéthete műsorába.
2003-ban meghívást nyert a Résidance programjába Delta című sci-fi filmtervével.
Rendezői diplomafilmje, a Kis Apokrif No. 2 a Cannes-i Cinéfondation történetében az első magyar résztvevő.
2004-ben Petrányi Viktóriával megalapították Proton Cinema nevű gyártócégüket.

Filmográfia
2000: Nincsen nekem vágyam semmi
2001: Afta
2002: Szép napok
2003: Kis Apokrif No.1
2003: A 78-as Szent Johannája
2004: Kis Apokrif No.2
2005: Lost and Found - Short Lasting Silence (szkeccsfilm)
2005: Johanna
2007: Delta

Forrás: www.filmunio.hu
A helyszín tehát a Duna torkolatvidéke, bár a címet leszámítva egyetlen konkrét földrajzi utalás nincs Romániára, talán a kocsmai fizetésnél a kezekben látható bankjegyek hajaznak a román valutára, igaz, lejt már több mint 10 éve nem szorongattam a kezemben.

A főhős (Lajkó Félix) jó harmincasként egy halom pénzzel a zsebében érkezik sok-sok év (évtized?) elmúltával haza szülőfalujába, ahol anyja (Monori Lili), édes húga (Tóth Orsi) fogadják, de némiképp bezavar a képbe anyjának jelenlegi élettársa (Gáspár Sándor), aki kezdettől fogva gyanakvó elutasítással viszonyul a tékozló fiúhoz, akinek előéletéről, vagyonosodásáról vajmi keveset tudhatunk meg. Részint azért, mert a rendező maga sem tartotta fontosnak ezen információk közlését, részint, mert a különben jól játszó Lajkó artikulációs bázisa nem teszi lehetővé, hogy ritka megszólalásait megérthessük.

Lajkó édesanyja hozzájárulásával beveszi magát régen elhunyt apja folyóparti nádkunyhójába, hamarosan nagyobb tétel fát vásárol, majd önkezével nekilát a vízre egy hosszú mólót építeni, amelynek végében egy cölöpökön nyugvó faház építésébe kezd. Mindehhez segítségére lesz huszonéves húga, aki a törékeny, ám rendkívül energikus Tóth Orsiban ölt testet, aki cipel, kalapál, vacsorát főz, néha rákérdez frissen megismert bátyja korábbi életére, ám a lajkói válaszokból fent említett okokból jóformán semmi sem tudható meg.

Az első drámai szituációt az adja, hogy a lány végérvényesen bátyjához akar költözni, amit állítólag nem néz jó szemmel a helyi közösség, valójában csak a mostohaapa, Gáspár Sándor félti a „család jó hírét”, és ellenzi a költözést, majd miután rájön, hogy képtelen megakadályozni a testvérek összebútorozását, egy szépen fotografált távoli képsorban megerőszakolja a szakadár nevelt lányt. Ez, persze, a világ legtermészetesebb történése, apa és mostohalánya közti kapcsolatba bizonyos közösségekben eleve belekódoltatik az abúzus lehetősége is, ha az időnként bevágott falusi kocsma közönségét megkérdeznék az esetről, jó eséllyel számíthatnánk a Gáspár-nevelőapa-kocsmáros-Sándor tettét helyénvalónak ítélő véleményekre.

A két testvér csak a lány felépülése után talál egymásra, a kibontakozó testvéri szeretetet kiegészítve egy immár mélyebb lelki, szexuális szállal, amiben – különösen az előzmények ismeretében – semmilyen kivetnivalót nem talál az egészséges lelkületű szemlélő. A vérfertőző kapcsolat valójában az egyetlen őszinte érzelmeken nyugvó emberi viszony a film mikrovilágában. Egy olyan elvadult, szép emberi gesztusoktól mentes környezetben, amelyben a film játszódik, eleve kudarcra van ítélve minden olyan útkeresés, ami teljes és felemelő, ami más, mint a „piszkos, gatyás, bamba” többség elfogadott működése.



A végkifejlet képi és verbális kifejtését nem részletezem, de annak ellenére, hogy Mundruczó a filmet követő beszélgetésen kihangsúlyozta, hogy nem a forgatási helyszínül választott Duna-deltatorkolat vidékén élő emberek életéről szólt a filmben, mégis jól ráismerhetünk a jellegzetes balkán-magyarországi viszonyokra, életképekre és karakterekre.

Visszatérve a bevezetőben írtakra, egyáltalán nem volna meglepő, ha a film akár rendezői, akár operatőri, akár színészi, akár zeneszerzői kategóriában díjat nyerne, mert azon túl, hogy egy létező társadalmi problémát mesél el egyszerű, sallangoktól mentes módon, lenyűgözően harmonizálja a gyönyörű természeti táj és a külső-belső emberi történések kapcsolatát.

Delta-fotók: Pfeffer Attila
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását