"Valóban arról van szó, hogy nincs pénz, és ésszerűsíteni akarnak, vagy netán arról, hogy előre megfontolt szándékkal, nagy anyagiak reményében, különös kegyetlenséggel verik szét a magyar iskolarendszert" - tette fel a kérdést az Országgyűlés fideszes alelnöke sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint egy neoliberális szemlélet jegyében, költségtakarékosságra, hatékonyságjavításra hivatkozva tönkre teszik azokat a falusi közösségeket, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait.
"Még egyetlen ország sem ment tönkre azért, mert az oktatásra vagy a kultúrára túl sokat költött" - hangsúlyozta a politikus.

A kistelepüléseken élők rendkívüli erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lakóhelyükből ne legyen egy "nagy kiterjedésű szociális otthon", a fiatalokat meg tudják tartani, ehhez azonban az állam segítségére is szükség van - fogalmazott Lezsák Sándor.

Dobos Krisztina, a Közoktatáspolitikai Tanács tagja elmondta: a kistelepülések tönkremennek, ha megszüntetik óvodáikat, iskoláikat, hiszen a fiatal családok előbb-utóbb követik gyerekeiket.

Európában ez a folyamat már lezajlott, Németországban a hetvenes éveken zártak be sok kisiskolát, ám a tapasztalatokat látva többségüket a következő évtizedben újra megnyitották. Sokszor esik szó arról, hogy a magyar diákok nem szerepeltek túl jól az OECD Pisa-felmérésén, a kiváló eredményeket felmutató Finnországban azonban háromszor annyit fordítanak egy kistelepülésen élő gyerek oktatására, mint városi társáéra - tudatta az oktatási szakértő.

A jövő az iskolákon múlik, ha folyamatosan bezárják az oktatási intézményeket, a családok egyre inkább úgy érzik, nincs jövőjük azon a helyen vagy az országban - mondta Dobos Krisztina.