A kalandvágyó fiú 11 éves korában hajósinasnak állt volna egy Indiába tartó vitorlásra, apja azonban még időben leszedte a hajóról. Némi pedagógiai célzatú verés után Verne megígérte, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Párizsban jogot tanulva került kapcsolatba irodalmi és színházi körökkel, így nem csoda, hogy az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta. A Théatre-Lyrique titkára lett, s ontotta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operettlibrettókat, sanzonokat. 1857-ben elvett egy kétgyermekes özvegyet, a hozományból tőzsdeügynöki állást vásárolt. Figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai felfedezései nyűgözték le, hatalmas könyvtára és dokumentációja volt, friss ismereteit cédulákra jegyezte fel és tudományágak szerint rendezte sorba. 1862-ben évente két regényre kötött szerződést, a következő évben látott napvilágot és aratott példátlan sikert Öt hét léghajón című regénye, ezt követte gyors egymásutánban a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.
Verne tőzsdei munkáját feladva végleg az írásnak szentelte magát: olvasott, jegyzetelt és dolgozott, háza valóságos írói üzemmé változott. 1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját (bár e neves testületbe sohasem juthatott be), 1892-ben megkapta a Becsületrendet. 1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette a lábát, ettől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, szemét hályog gyötörte, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és a művek gondozásában. 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.
Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Hosszú évtizedeken keresztül ifjú és kevésbé ifjú olvasók nemzedékei olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Páratlan népszerűségének talán az a titka, hogy akár ismert helyekre, akár képzeletbeli tájakra kalauzolja olvasóit, ezt szelíd humorral, rendkívül plasztikus képekkel és érzékletes leírásokkal teszi. Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot, az olajfoltos tengereket.
