Az alkalmazott látványtervező alapszak a Képzőművészeti Egyetemen indul, de választhatják a diákok a Miskolci Egyetemen is az ipari termék- és formatervező mérnöki szakot. Új alapképzésként biomérnöki szakot hirdetett a Szegedi Tudományegyetem, és társadalmi tanulmányok alapszakot a Veszprémi Hittudományi Főiskola. Összesen mintegy 10 új alapképzési szak, és azok szakirányait hirdették meg most kiegészítésként, így ezeket is választhatják majd a diákok. A felsőfokú szakképzések köre is közel húsz újabb lehetőséggel bővült.
Mesterképzésben a felvételi tájékoztatóban meghirdetett mintegy 70 szak további ötven képzési lehetőséggel egészült ki.
Bakos Károly külön megemlítette, hogy a bolognai képzési rendszerben csak mesterképzésben lehet tanári végzettséget és szakképzettséget szerezni. A felsőoktatási intézmények több mint 20 tanári mesterképzési szakot hirdettek meg, ilyen képzéseket találnak az érdeklődők az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly nevét viselő egri főiskolán.
Szólt arról is, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a honvédelmi tárca döntése alapján mégsem indít államilag támogatott képzést a védelmi igazgatási, illetve a biztonság- és védelempolitikai katonai alapszakokon. Ezeket csak költségtérítéses formában választhatják a diákok.
A tájékoztató kiegészítésében azt is közzétették, ha a felsőoktatási intézmény eltér a fejlesztési részhozzájárulás ajánlott összegétől, mint például a Budapesti Corvinus Egyetemen meghirdetett vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésénél.
A felvételi jelentkezéseket alapszakokon február 15-ig lehet benyújtani, mesterszakokon a határidő március 15. is lehet. A jelentkezés alapdíja 9 ezer forint, ezért háromféle helyet lehet megjelölni, a kiegészítő díj jelentkezésenként 2 ezer forint.
Azon intézmények, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, kérhetnek külön eljárási díjat, ennek összege azonban maximum négyezer forint lehet. A felvételi eljárás során a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésekre a diákokat a középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kell rangsorolni.
Új, 400 plusz 80 pontos rendszer lép életbe, amelyben 200 pontot lehet az érettségi eredményekből és 200 pontot a középiskolai eredményekből szerezni. A diákok további 80 pluszponttal növelhetik esélyeiket, de ebből nyelvvizsgáért csak 50 pont szerezhető.
A következő tanévben a kormány döntése alapján államilag támogatott képzésben összesen 56 ezren tanulhatnak majd, míg mesterképzésekre 3.500 diákot lehet felvenni.
