Ezen kívül a halfarmokon alkalmazott antibiotikumok valamint a többtonnányi takarmánymaradék és halfekália igencsak megterheli a tengereket idézte a tanulmány megállapításait a Der Standard osztrák napilap.
Egyes harmadik világbeli országokban divat lett a garnélarák-farmok létesítése. Ebből csupán maroknyi befektető profitál, a helyi lakosság viszont megsínyli: a farmokon gyerekeket dolgoztatnak, csökkennek az eddigi élelemforrások és a termőföldek területe.
Pedig sajnos, ahogy fogy a vadon élő halállomány, olyannyira felmenőben van világszerte az haltenyésztés.
A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint az összes elfogyasztott hal és tengeri termék 43 százaléka már most tenyésztésből vagy hízlalásból származik.
A Greenpeace-tanulmány egyik keményen bírált pontja az, hogy a tenyésztett halak illetve garnélarákok takarmánya vadon élő halból készül, méghozzá minden egyes kilogramm hal "előállításához" 2,5-5 kilogramm "vadhal" szükségeltetik, sőt, tonhal esetében ez a szám 20 kilogramm. Azon fajok esetében pedig, amelyeket nem sikerül tenyészteni, a ketreceket vadon élő növendékállatokkal töltik meg - a garnélarák jó néhány természetes állománya omlott már így össze.
